Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

618 Csődönkivüli kény szer egy esség egyességi tárgyalásokat folytat, vagy, hogy a hitelező köve* telésére az eljárás megindítása után kezességet szerzett. B .Az R. 50. §-a nyilvánvalóan csak a jogellenes megegyezést, — a megkötött vagy megkötendő egyességben juttatott egyenlő részesedésen felül nyújtott azt a külön előnyt tiltja, amely a tartalmánál vagy céljánál fogva az adósnak a kielégités alapjául szolgáló vagyonát vagy a kielégités mértékét csorbitja, illetve az egyesség csalárd létrehozással a hitelezők érdekeit egyébként sérti. — Ami pedig a kezességszerzést illeti, az egyrészt a R. 78. §-ának helyes értelme szerint az egyességi hitelezők jogait nem sérti, nem is érinti, de a R. azon elvével is ellentétes volna, mely csupán az adós vagyonára végrehajtás utján szerzett jogokat teszi feltételesen hatálytalanokká (22. §.), a hitelezőt azonban a külön kielégitési vagy biztositási jogtól egyébként nem fosztja meg, sőt a biztositott hitelezőre az eljárási rendelkezéseket ki sem terjeszti (69. §.) P. 6315/1925. sz.) 908. R. 13. §. Végrehajtási zálogjog perenkivüli uton nem töröltethető és a zárlat meg nem szüntethető azon az alapon, hogy érvénytelen az olyan külön kielégitőjog, amelyet a rendelet 1. §*ában meghatározott kérelem elő* terjesztését megelőző két hónapon belül az adós vagyoná* hoz tartozó dolgokra vagy jogokra végrehajtás utján sze? reztek. (Bp. tsz. 1926. nov. 27. 15.169/1926. sz. Ptt. VIII. 68.) 909. A kényszeregyességi eljárás során az előnyösen ki? elégítendő követelés behajtása végett sincs helye végre? hajtásnak az egyesség létrejötte előtt. Bp. tsz. A Ke. 30. §-a ama rendelkezésének, hogy az egyességi eljárás nem érinti az előnyösen kielégitendő követeléseket, nem tula j donitható oly értelmezés, mintha e rendelkezés a Ke. 18. §-ának 1. bekezdésében felállitott általános végrehajtási tilalom alól az e §. 4—6. pontjaiban tüzetesen és kimeritően felsorolt kivételeken felül további kivételt kivánna létesiteni. A Ke. 30. §-a ugyanis nem az e szakaszban emiitett követelések végrehajthatóságának, hanem kielégitési módjának a kérdését szabályozza oly értelemben, hogy a követelésre jogosult nem kénytelen beérni az egyességi hányaddal, hanem teljes 100%-os kielégitést követelhet. A kielégitési módnak ily értelemben történt szabályozása nem ad tehát egyúttal az előnyösen kielégitendő követeléseknek a kényszeregyességi eljárás folyamatbanlétére tekintet nélkül feltétlen végrehajtására is engedélyt. E kiterjesztő magyarázatnak nemcsak a 18. §. 4—6. pontjaiban meghatározott kivételek kimeritő felsorolását tartalmazó és szo-