Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

612 Váltójog Váltójog (1876:XXV1I. t.-c. = Vt) 900. Vt. 3. §. A be nem jegyzett cégnek rendelvényesként való megnevezése megfelel ugy a Kt. 16. §*ának, mint a Vt. 3. §. 3. pontjának. K. A cég a kereskedőnek, vagy kereskedelmi társaságnak az üzlet folytatásánál használt neve s az egyéni céggel annak tulajdonosa van üzleti nevével megjelölve. Ez áll abban az esetben is, ha a cég nincs is bejegyezve, mert ennek következménye lehet a Kt. 16. és 21. §-aiban foglalt joghátrányok viselése, de nem az, hogy a be nem jegyzett egyéni cég nem létezőnek, vagy pedig a cégtulajdonostól különálló jogalanynak tekintessék. A nem vitás tényállás szerint gr. P. Sz.-né iszkaszentgyörgyi lakos folytatja kőszénbánya és széneladási üzemét a kereseti váltón rendelvényesként s a perben felperesként szereplő „P. bánya" be nem jegyzett cég alatt s ebből a fentiek szerint folyik az, hogy üzleti nevével P. Sz.-né jelöltetett meg a kereseti váltón rendelvényesként s lépett fel a perben felperesként. A Vt. 3. §-ának 3. pontja, amelynek rendelkezése szerint a váltón valamely cég is megjelölhető rendelvényesként, nem tesz különbséget bejegyzett s be nem jegyzett cég között s ezért nem állbat meg az alpereseknek a törvény által megkívánt rendelvényes megnevezésének hiányára alapított kifogása. P. Sz.-né egyéni cége üzleti neve alatt mint rendelvényes legitimálva van mint váltóbirtokos s ez alapon egyéni cége alatt felléphetett keresettel, illetve visszkeresettel a váltón elfogadó, illetve kibocsájtóként szereplő alperesek ellen. Alaptalanok tehát az ennek ellenkezőjét vitató alperesi kifogások is. A valódiságra nem vitás J. alatti okirat tartalma szerint P. Sz.-né I. V. bányaigazgatót felhatalmazta a bányaüzemmel járó mindennemű jogcselekmény végzésére s még külön a pervitelre szóló ügyvédi meghatalmazásnak „P. bánya I. V," aláirással való megadására is s azért a felperesi ügyvéd részére a fenti aláirással kiállított C) alatti meghatalmazással szemben az alperesek a pervitelre szóló kellő meghatalmazás hiányát még abban az esetben r sem hozhatták volna fel a perben sikerrel, ha utóbb nem is csatoltatott volna be a P. Sz.-né által aláirt 2. a) alatti ügyvédi meghatalmazás. (1927. ápr. 28. P. VII. 576/1927. sz.) 901. Vt. 39. §., Bsz. 1015. §. Részletfizetés elsősorban a kamat és a költség törlesztésére forditandó. K Az általános magánjogi szabály szerint a hitelező nem köteles követelésére részleges teljesítést elfogadni.