Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

604 Kereskedelmi jog 892. Vüsz. 86. §. Az állandó birói gyakorlat értelmében a nyitott vasúti kocsiban szállított butorkocsi elégéséért a vasút — vétkesség esetét kivéve — nem felelős. K. A felperesek anyagi jogszabálysértésre alapitott felülvizsgálati támadása alaptalan. Az állandó birói gyakorlat értelmében a nyitott vasúti kocsiban szállított butorkocsi elégéséért a vasút — vétkessége esetén kivül — nem felelős. A felperesek által felhozott tények azonban nem alkalmasak az alperesek vétkességének megállapitására. A felvevő állomás közegeinek az az eljárása, hogy a zárt butorszállitó kocsit olyan vasúti kocsira rakták be, amelynek fékbódéja a kocsinak rendeltetési állomásra való beérkezésekor az állomás homlokrakodójával szembe került (ami miatt a butorkocsi nem volt kirakható), nem olyan vétkes mulasztás, amely a vasút felelősségét a Vüsz. 86. (3) pontja értelmében abban az esetben is megállapítaná, ha a berakást (mint a fennforgó esetben) a feladóval történt megállapodás szerint a vasút végzi, mert a butorkocsinak ily elhelyezése magában véve a tűzveszélyt nem fokozza. Ugyanilyen megitélés alá esik a rendeltetési állomás főnökének az a ténye, hogy a butorkocsit vivő vasúti kocsit megfordítás végett a sárbogárdi állomásra irányította, amely ut közben a butorszállitókocsiból kiáradó füstöt észrevették. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ez az intézkedés éppen az áru kiadása érdekében történt és ezért akár nem tekinthető az alperesnek a fuvarozási szerződésen kivül eső eljárása közben előállottnak. Mivel pedig a zárt vasúti kocsiban el nem helyezhető butorszállitó kocsinak nyitott kocsiban való szállítása esetén is a nyitott kocsiban való szállításra vonatkozó szabályok alkalmazandók, a felebbezési bíróság az előrebocsátott jogszabály értelmében helyesen alkalmazta a Vüsz.-nak a szállítás ezen módjából eredő veszélyekért a vasút felelősségét kizáró rendelkezését, az alperesnek ezen alapuló mentességét pedig nem befolyásolja az sem, hogy az említett állomás főnöke a zárt butorszállitó kocsit a Sárbogárdra való vontatás alkalmával a mozdony mögé sorozta, mert nincs olyan szabály, hogy a nem tűzveszélyes áruval megrakott nyitott kocsik a mozdonytól milyen távolságra sorozandók. Alaptalan végül a felpereseknek a menetközben észrevett tűzveszély elfojtására irányuló mulasztásra alapitott támadása is, mert a vonatkísérő személyzetnek az az eljárása, hogy az oltást a nyílt pályán meg nem kísérelte, hanem a vasúti kocsit bevontatta a sárbogárdi állomásra, ahol az oltáshoz szükséges eszközök és anyagok rendelkezésre állottak, a felebbezési bíróság vonatkozó helyes indokolása szerint az alperes gondatlanságának megállapitására nem alkalmas. Minthogy az előrebocsátottak szerint nincsen ténybeli adat, amelynek alapján az alperes közegeinek kifogásolt intézkedései és