Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Községi ügyek 21 joggal nem bir, másrészt különösen azért, hogy ez a szavazattöbbség kizáróan a helybeli gazdasági egyesület vezetősége részéről kifejtett törvényellenes befolyásolás eredménye volt. Azonban az iratokból kitűnő tényállás tanúsága szerint a szóban levő választás alkalmával a korteskedésnek olyan meg nem engedett elfajulása, amely a szavazati jog szabad megnyilvánulását lehetetlenitette voln, egyáltalában meg nem állapitható. Mivel sincs bizonyitva ugyanis, hogy a választási eredmény ellenállhatatlan kényszer hatása alatt alakult volna ki, sőt a 32 képviselőtestületi tag által a választás érvényben hagyása érdekéből beadott előterjesztés azt tanúsítja, hogy a választás a képviselőtestület túlnyomó nagy többségének megelégedésével találkozott. Ekként — a szervezési szabályrendelet hiányában, a községi másodorvos szavazata érvényességének eldöntése mellőzésével — meg kellett állapitani azt, hogy G. M. a leadott érvényes szavazatoknak a többségét elnyerteA kellő időben meghivott, de a postai kézbesités késedelme folytán, a meghivónak idejében birtokába nem jutó S. L. virilis képviselőtestületi tagnak a választó-közgyűlésről történt elmaradása pedig a választás érvényességét egyáltalában nem érinti. Minthogy a szóban lévő választás megejtése, a törvényes alakiságok betartásával történt és minthogy a panaszos által felhozott sérelmek olyan törvényes semmisségi okoknak nem minősülnek, amelyek a választási eredmény hatálytalanítását követelnék: a biróság a panasznak helyet nem adott. (4790/1925. K. sz) 15. 1886:XXII. Uc. 32. §. A volt úrbéres erdőbirtokosok szervezete a községi virilis jog gyakorlása szempontjából: jogi személy. Kb. A panasz a közigazgatási bizottságnak ama határozata ellen irányul, amellyel helybenhagyta az alispánnak azt a határozatát, amelyben a m—i volt úrbéresek szervezett közös erdőbirtokosságának 893 K 50 fillér egyszeres állami adóval a M. r.-t városi legtöbb egyenes állami adót fizető képviselőtestületi tagoknak 1925. évi névjegyzékébe való felvételét elrendelte és arra van alapitva, hogy az osztatlan állapotban levő közös erdő tulajdonosai jogi személynek nem tekinthetők. Ennek a panasznak azonban nincs törvényes alapja. A volt úrbéresek szabályszerűen megalakított szervezete ugyanis jogi személyiséggel bir, minélfogva nemcsak magánjogi, hanem közjogi vonatkozásban is mindazokat a jogokat gyakorolhatja, amelyek a. fennálló jogszabályok szerint a jogi személyeket általában megilletik. Mivel pedig az 1886:XXIL t.-c. 32. §-a szerint a községi