Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Bizományi ügylet. Kt. 368—383. §§. 589 ügylettől azon a cimen, hogy az illető sertéseket nem tekint tette meg. (K. 1925. jan. 23. P. VII. 3550/924. sz. Hjt. VII. 156.) Bizományi ügylet. (Kt. 368—383. §§.) 869. Kt. 368. §., 379. §. Vételi bizomány esetén, bár a K. T. 368. §?a szerint közvetlen jogok és kötelezettségek tulajdon* képpen csak a bizományos és harmadik személy közt jön? nek létre, az áruk tulajdona mégis a bizományos és megbizó szempontjából a képviselet utján való tulajdonszerzés álta? lános feltételei szerint legott a megbizóra száll. K. Alperes a budapesti központi kir. járásbíróság" előtt felperes részéről ellene s C. I. borgyáros elen folyamatba tett zárlati ügyben 1925. évi március 27. napján foganatosított meghallgatási eljárás során elismerte, hogy a zárlat és a jelen kereset tárgyául szolgáló áruk bizományi áruk, a C. I. ellen tett s D. alatt másolatban csatolt bűnvádi feljelentésében pedig maga előadta, hogy ezeket az árukat C.-nak, mint szakértőnek közreműködésével a saját, illetve felperes, mint megbizó, részére vásárolta, akivel 22 év óta áll, mint bizományos, üzleti összeköttetésben, s a felülvizsgálati kérelmében is beismerte, hogy ezeket az árukat azon a pénzen vásárolta, amelyhez az A. alatt csatolt okiratba foglalt vételügylet alapján átadott 400,000.000 korona értékű váltók leszámítolása utján jutott. Ehhez képest ezeknek az áruknak megszerzésére vonatkozó s az alperes, mint bizományos részéről C. I. közreműködésével saját nevében, de a megbizó felperes részére a B. alatt csatolt okirat értelmében H. I.-val, mint eladóval, kötött adásvételi ügylet a felperes s az alperes közt fennforgó belső viszony szempontjából: vételi bizomány. Vételi bizomány esetén pedig az anyagi jogszabályok értei mében — annak ellenére, hogy a K. T. 368. §-ának második bekezdése szerint a bizományos által harmadik személyekkel kötött ügyletekből közvetlen jogok s kötelezettségek csak a bizományos és harmadik személyek közt keletkeznek, az áruk tulajdona mégis a megbizó s a bizományos között fennforgó belső viszony szempontjából azoknak a harmadik személy részéről történt átadása* után a képviselő utján való tulajdonszerzés általános feltételei szerint közvetlenül legott — anélkül, hogy a követelések engedményezésének megfelel, ujabb átadás volna szükséges — a megbizóra száll. A megbizó tehát a bizományi árukra vonatkozóan a K. T. 279. §-a értelmében a bizományost netán megillető zálogjog épségben tartása mellett a bizományostól az áruk kiadását s a tulajdonjoga megállapítását követelheti. (1927. jan. 20. P. IV. 8245/925. sz.)