Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XVIII ről szólanak a 262—270. sz. határozatok, mig a 271—274. sz. határozatok az összeütközés felmerültének kizárásáról szólnak az érdemi birói határozat jogerőre emelkedése után s a közigazgatási bíróság s a miniszter közötti vita esetében, továbbá, ha az ügy nem az eljárt hatóságok, hanem más, el nem járt hatóság elé tartozik. A 275. sz. határozat a hatóságnak a hatásköri biróság elé terjesztő kötelezettségéről, a 276—278. sz. határozatok a hatásköri biróság határozatának tartalmáról rendelkeznek (350. sz.). A hatáskörre vonatkozó általános szabályként kijelenti a hatásköri bíróság", sogy mi az irányadó elv a magánjogi, a közjogi vitás kérdések (279., 280., 360—310., 318. sz.), a határozatot végrehajtó (281. sz), a költséget megállapító (282. sz.) í'orum tekintetében; a valorizáció a hatáskörre nincs befolyással (283—285. sz.); a jogviszonynak a felektől minősitése közömbös (287. sz.); megállapítási keresetre vonatkozó hatáskör szintén a jogviszony minőségétől függ (286. sz.); elsősorban a keresetbeli tényállás irányadó (28. sz.,), az uj hatásköri szabályt folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell (289. sz.). A cselédviszonyt több határozat határozza meg (290—297. sz.); nem cseléd bankszolga (290. sz.) ipari segéd (291. sz.), plébános házvezetőnője (292.), gazdasági kocsis, ha bizonytalan időre szerződött (295. sz.); cseléd a gazdasági kovács (296. sz.) ,a mezőőr (297. sz.); kertész lehet gazdatiszt v. cseléd szolgálatának minősége szerint (294. sz.), cselédkönyv hiányának, a panaszhatáridő elmulasztásának nincs a hatáskörre befolyása (292., 293. sz.); bérkövetelés nem kártérítési követelés (293., 294., 296. sz.).Kegyuri jog ós kötelezettség iránti vitás kérdés közigazgatási útra tartozik (298. sz.), valamint a párbér is, kivéve, ha a parochiális köteléktől elvontan merőben magánjogi alapon lesz vitás a szolgáltatás (299. sz.). Földbirtok megváltására vonatkozó minden kérdés az O. F. B. hatáskörébe tartozik (300—303. sz.) Tisztviselői illetményügyek általában közigazgatási útra tartoznak, nevezetesen táviró és távbeszélő napidijas kezelőknek (305. sz.), államvasuti, állami vasgyár, államvasuti gépgyár alkalmazottainak illetmény- és nyugdíjügyei (305., 312. sz.. Ipari munkás malombérlő éjjeli őre, gépésze, fűtője (313. sz.), fakereskedő, fuvarozó kocsisa (315., 316. sz.), postavállalkozó főkocsisa (317. sz.). mindezek rendes birósághoz tartoznak, ha ipartestületnek nem tagjai (313., 314. sz.). Katonai beszállásolási térítés, hadiszolgáltatási kártérítés, közigazgatási útra tartozik (315., 316. sz.). Szolgálati viszonyon alapuló lakás kiürítése szintén (320., 321. sz.), valamint dohánykertész munkabérkövetélése is (322. sz.). Ellenben rendes biróság elé tartozik hagyatéki gondnok dijának megállapítása (323. sz.) s a tanácsköztársaság idejében szocializált vállalatok egymás közti követelése (324. sz.) ez időbeli közmunkaszerződések alapján támasztott követelés közigazgatási hatóság elé tartozván (325. sz.). Vizimunkálat költségének megtérítése közigaz-