Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XVI természetben kapott ellenérték értékesítése (124. sz.), tejszővétke zet tejfeldolgozásból származó uj termeivényének eladása (125. sz.), bányavállalat élelemtárából munkások részére élelmicikkek kiadása (1^6. sz.), egyesületek által szedett kártya- s egyéb játékdij, estélyi, báli belépőjegy (127. sz.), saját termésű szénnek a szolgalmi jog átengedése ellenében a földtulajdonos részére kiszolgáltatása (128. sz.), korcsolyázó egylet által szedett beléptidij, szekrénydij, korosolyaőrzési és kölosöndij (129. sz.), állat rituális levágásáért járó metszési dij (132. sz.), részvénytársaság és a részvényeket birtokló cég közötti ügylet (14G. sz.), külföldi társaságnak belföldön folytatott kereseti tevékenysége (147., 148. sz.), de csupán pénzbeszedő ügynök tevékenysége nem adóköteles (149. sz.); gubacs, agyagbánya (152., 153., 155. sz.), fényűzési tárgyaknak fényűzési adó alá nem eső visszterhes elidegenítése (154. sz.); több határozat szól a megbizó részére kötött bizományi ügylet után járó kedvezményes adózásról (141—145., 150. sz.), tartozatlanul űzetett forgalmi adó visszatérítésének határidejéről (158. sz.), bélyegjegyben lerovás elmulasztásának következményeiről (159. sz.), az adó utólagos lerovásáról (160. sz.). Fényűzési forgalmi'adó nem jár tört aranynak egy ízben csekély mennyiségben eladása (161., 162. sz.) után, forralt bor után, ha az értékhatárt nem haladja meg az ár (163. sz.); űzetett ily adót a forgalmi adó alapjához nem lehet hozzászámítani (164. sz.). Értékpapirforgalmi adó alá nem esik alkalmi egyesülés tagjainak egymásközti ügylete (165. sz.), értékpapír kölcsönadása tőzsdei forgalmon kivül (166. sz). Ily adónak okmánybélyeggel lerovása pénzbírságot von maga után (167. sz.); át nem irt bélyeg le nem róttnak tekintendő, a lerovás bizonyítása a felet terheli (168. sz.,). Vadászjegy nélkül varjura sem lehet vadászni (169. sz.), vadászterületen fegyverrel megjelenés vadászásnak tekintendő a fegyver használata nélkül is (170. sz.). Vagyonváltság fejében elvett föld után földadó is jár (171. sz.), uj kivetés (172. sz.). A közadók kezelése körében az uradalom képviseletéről (173. sz.), a bizonyítási eljárásról (174., 175. sz.), papirkoronában kivetett illetéknek aranykoronára átszámításáról (176. sz.), orvosi rendelő felszerelésének végrehajtás alól mentességéről (177. sz.), adóügyi jegyző önálló működéséről és felelősségéről (178. sz.) s birság után kamatkövetelés kizárásáról (179. sz.) találunk határozatokat. Részvénykibocsátási illeték fizetésének kötelezettségéről fontós kijelentések vannak a 180—186. sz. határozatokban. A szóbeli ingatlanszerzést is be kell jelenteni vagyonátruházási illeték kiszabása végett (187. sz.), megbízás esetében a megbízottak aláírásának kelte irányadó (194. sz.); az elidegenítés a tulajdonjog átruházásával megy végbe, tkvi bekebelezés nem érvé-