Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Közjog. Alkotmányjog.} Az 1926. év nagy alkotmányjogi reformja, a felsőház megalkotása s a képviselőház uj szervezése, a két ház megalakulása érdekes döntésekre adott alkalmat. Eldöntötték (1. sz. hat.), hogy a kir. itélőbirói állás nem összeférhetetlen a felsőházi tagsággal; a közigazgatási biróság többször foglalkozott a képviselőválasztás ellen emelt panasz visszavonásának következményeivel (2., 3. sz.), a panaszeljárásnak a képviselő lemondása esetében megszüntetésével s ez esetben az eljárási költségek viselésének kérdésével. (4. sz.) Közigazgatási ügyek. Az állami szolgálat körében a magasabb fizetési fokozatba előlépésre jogosító idő számitásáról (5. sz.), hadirokkantnak létszámcsökkentési állományba helyezéséről (6. sz.), karhatalmi alakulatnál teljesitett szolgálatnak a polgári nyugdij szempontjából beszámításáról (7. sz.), katonai büntetőbírósági ítélet miatt a polgári ellátási igény elvesztéséről ós a kegyelmi ténynek e vonatkozású hatásáról (8. sz.) találunk határozatokat. A törvényhatósági és a községi passziv választójogra, bizottsági tagságra mily hatása van a nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt történt elitélósnek, ezzel a kérdéssel foglalkozik a 9. ós a 12. sz. hat., az előbbi a nyereségvágyból elkövetett cselekmény minősitését is szabatosan körülírván; a 11. sz. a szenvedő és cselekvő választói jogosultság kellékeiről, a 13. és a 14. sz. ily választás érvénytelenségének egyes eseteiről, a 15. sz. a volt úrbéres birtokosoknak a választójog gyakorlása szempontjából meglévő jogi személyiségéről szól, a 10. sz. a könyöradományok gyűjtése kérdésében, fennálló felebbviteli forumot határozza meg, a 16. sz. a községi Írnoki állásban töltött szolgálatnak a jegyzői illetmény szempontjából figyelembe vételét zárja ki, a 17. sz. a községi képviselőtestület tagjának érdekeltségére, a 18. sz. a cséplőgép közmunkakötelezettségére vonatkozik.