Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

86 Pénzügyi jog illeték akár egészben, akár csak részben is visszakövetelhető legyen. (1927. febr. 12. 21.085/1925. P. sz.) 244. 111. dijj. 14. t. p) p. Hatósági közeg terhére előirt rendbirság elleni felebbezés illetékmentes. (Kb. 5626/1925. P. sz.) 245.111. dijj. 85. t. 1. p. Plébániahivatal javadalmazása ál* tal a javadalmi erdő állami kezelésbe vétele ellen benyújtott felebbezés illetékmentes. (Kb. 19.083/1925. P. sz. Pkjt. VII. 149.) 246. A cégbirósághoz benyújtott kérvényen lerótt bead? ványi illeték visszatéritésére nincs befolyása annak, hogy a benne foglalt kérelmet teljesitikse vagy nem; viszont az első beadványt módositó második beadvány után a korábbi, még érdemben el nem intézett beadványon történt lerovásra is tekintettel az alaptőkefelemelés után járó illeték lerovását újból követelni nem lehet. (Kb. 7538/926. P. sz. Pkjt. XIX. 15.) 247. 1914:XLIIIl Í.ÁC. 1. §. A szakértői költség megállapi* tását kérő beadvány illetéke nem az eljárás tárgyának ér? téke, hanem a megállapítani kért költség összege után jár. Kb. A kir. törvényszéktől beszerzett kényszeregyesség iratainál 39. sorszám alatt fekvő beadvány és az ahhoz csatolt fölszámitási jegyzék adataiból megállapította a biróság, hogy a panaszos ellenőrzői biztosi dijainak megállapítását 1,345.600 koronában kérte. Minthogy a panaszos nem tekinthető az ügy egész terjedelmében közvetenül érdekelt oly félnek, akinek beadványa az ügyérték alapulvétee mellett volna illetékezendő; egy reá nézve, mint a biró? ság által kirendelt közreműködőre, csakis az őt közvetlenül érintő és érdeklő, saját feszámitásán alapuló összeg lehet az illetékezés alapja, az iletékkötelezettség alapját 1, 345.600 K-ban kellett megállapitani. (19.757/1926. P. sz.) Egyéb illetékszabályok. Illetéki díjjegyzék. 248. I920:XXIV. t.*c. 10. §. A saját használatra kiállított könyvkivonat bélyegilleték alá nem esik. Kb. Panaszos a szóbanforgó könyvkivonatot a telekkönyvi hatóságnál zálogjog előjegyzése céljából használatra, tehát azt saját céljaira állitotta ki, az 1920. évi XXIV. t.-c. 10. §-a szerint a könyvkivonat pedig csak abban az esetben esik bélyegilleték alá,