Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

82 Pénzügyi jog kötött, mint közérdeket szolgáló és közcélú szerződés, ille* tékmentes. (Kb. 4897/1924. P. sz.) 226. 111. szab. 117. §., 94.442/1922. P. M. sz. r. Okmánybé* lyeg helyett törvénykezési bélyeg használata mint szabály* ellenesség és nem mint bélyeghiány esete bírálandó el. (Kb. 7606/1925. P. sz.) 227. Ml. dijj. 59. t. 4. p. A kereskedők és iparüzők által kiállított saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyára vo* natkozó jogügyletet tartalmazó levelekre az ill. dijj. 59. t. 4. pontja első bekezdésében megállapított feltételes illetékmen? tességet nem szünteti meg, ha a levélen az aláírást, cégalá* írást tanuk előtt előttemezik, vagy a közjegyző hitelesiti. Kb. A kereskedelmi forgalom lebonyolításának egyik főeszköze a kereskedelmi levelezés. A kereskedelmi forgalom megkönynyitését, előmozdítását célozza tebát az ill. dijj. 59. t. 4. pont első bekezdésében foglalt az a jogszabály, mely szerint a kereskedők és iparüzők által saját kereskedelmi vagy iparüzletük tárgyára vonatkozó jogügyletet tartalmazó levelek feltételesen illetékmentesek. Illetékkötelezettekké csak akkor válnak, ha biróságok előtt, vagy más hivatalos célra használtatnak. Ennek a mentességnek szempontjából tehát lényeges az irat levélformája, mig a bizonyitóerő mérve a mentességet nem érinti- Mint perbeli bizonyíték, az egyszerű levél is okiratnak minősül és a ppt. 317. §-a értelmében a kereskedelmi levél teljes bizonyítékul szolgál, ha cégaláírással van ellátva. Mindezekből következik, hogy a kereskedői levélen való aláirás, vagy cégaláírásnak tanukkal történt előttemezése, vagy közjegyzői hitelesítése az iratot levélformájától meg nem fosztván, a levél feltételes illetékmentességét sem szünteti meg. (125. sz. jogegységi megállapodás.) 228. 111. dijj. 59. t. 4. p. Az ill. dijj. 59. t. 4. pont első be* kezdésében megállapított feltételes illetékmentesség a keres* kedők vagy iparűzők által saját üzletük tárgyára vonatkor zóan levél alakjában kiállított kezességi nyilatkozatot is megilleti. Kb. Az illetéki díjjegyzék 59. tétel 4. pontja második bekezdésében felsorolt levélformáju okiratba foglalás esetén is feltétlen illetékköteles jogügyletek közt a kezességi okirat nem foglaltatik. A „kötelezvény" fogalma alá pedig a kezességi nyilatkozat az illetékkötelezettség, illetékmentesség szempontjából nem vonható. Az ill. dijj. 59. t. 4. pont második bekezdésében használt „kötelezvény" kitételnek ugyanis nem lehet azt az értelmet tulaj do-