Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

40 Pénzügyi jog A panasznak az a kifogása, hogy ugy a panaszos által használt épület, mint az ispánlak a panaszolt határozatban felemlitettnél kisebb lakrész-számmal bir, csak akkor birna jelentőséggel, ha a panaszos igazolná azt, hogy a panaszolt határozatban megállapított bérérték nem felel meg a helyi viszonyoknak. (10.901. 1924. P. sz.) 54. 1922:XXII. t.sc. 2. §. 6. pont. Községi kovács és kanász természetbeni lakásául szolgáló épületeket az állandó ház? adómentesség meg nem illeti. Kb. A törvény felhívott §-ának 6. pontja a gazdasági cselédházakat mentesiti a házadó alól, vagyis azokat az épületeket, amelyek a gazdaságban alkalmazott cselédek természetbeni lakásául szolgálnak. Panaszos községnek mező- vagy erdőgazdasága nincsen, emiitett alkalmazottai tehát nem a község részére teljesítenek szolgálatot, hanem a község őket a földmívelő lakosság szolgálatára fogadja fel. Állandó házadómentesség pedig csak a földbirtok tartozékát képező cselédházakat illeti meg, mert az adómentességre való igényt nem az épületben lakó egyének foglalkozása — jelen esetben azoknak gazdasági cselédi minősége — adja meg, hanem az épület rendeltetése annak tulajdonosa szempontjából, vagyis az szükséges a 2. §. 6. pontja alapján, hogy az épület a tulajdonos gazdaságának céljait szolgálja. Miután a panaszos községnek mező- vagy erdőgazdasága nincsen, a szóban forgó épületek gazdasági épületeknek (ideértve a cselédházakat is) nem minősithetők, hanem a község egyéb alkalmazottainak természetbeni lakásul szolgáló épületekkel egyenlő elbírálás alá esnek és mint ilyenek adókötelesek. (1925. május 13. 7065/1925. P. sz.) 55. 1922:XXII. t.sc. 3. §., 1907:111. t.*c. 3. §. Munkáslaká* sok házadókötelesek. Kb. Panaszos vállalat azon az alapon kéri a munkásházak után kivetett adók törlését, hogy az 1922:XXII. t.-c. 3. §-a szerint a külön törvényekkel adott állandó házadómentességek érintetlenül maradnak és hivatkozik az 1870 :LI. t.-c. 2. §-ára, valamint az 1907:111. t.-c. 3. §-ára s ezek alapján kéri 4000 aranykorona házadó törlését. A biróság a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. Az 1870:LI. t.-c. — eltekintve attól, hogy az nem is tartozik az 1922:XXII. t.-c. 3. §-ában említett külön törvények közé, mert a házadóról szóló 1868.XXII. t.-c. módosításáról intézkedik, — az 1909:VI. t.-c. 68. §-a szerint hatályon kivül helyeztetett. Ennek alapján tehát 1925. évben házadómentességet igényelni már nem lehet. Az 1907:111. t.-c. 3. §-a alapján sem adhatott helyet a biróság a vállalat panaszának, mert az első bekezdésében az állandó ház-