Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

34 Pénzügyi jog egyének nem napról-napra vagy akár egy-két hétre felfogadott, hanem a cukorgyártás egész üzemi ideje alatt alkalmazott állandó munkások, akik már ennél a minőségüknél fogva nem tekinthetők egyszerű napszámosoknak — habár a dijazásuk naponkénti összegben van is megállapitva —, hanem olyan gyári munkásoknak, akik a gyárral szemben munkabér viszonyban vannak, akik az általános gyakorlat szerint a kereseti járndóságukat hetenként veszik fel, teljesen közömbös lévén a minősitést illetőleg az, hogy a kereset heti avagy napi összegekben van-e megállapitva. A gyárban állandóan alkalmazott egyéneknek a munkája „közönséges" napszámos munkának még akkor sem nevezhető, hí azok egy része azokat az egyszerűbb munkákat végzi, amelyekr t a panaszos a panaszában megjelöl, mert a különleges gyári - i zonyokat és az ott alkalmazandó különböző közegészségügyi, közrendészeti, tűzbiztonsági stb. szabályokat s az ott előirt gyári munkarendet tekintve, még ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez is szükséges bizonyos szakértelem. Az egész ügyből az domborodik ki, s ezt a panaszosnak megcáfolni nem sikerült, hogy a gyárban alkalmazott szóban lévő egyének, nem „közönséges" napszámos munkát végző ideiglenes, mondhatni napról-napra alkalmazott közönséges napszámosok, hanem állandóan, vagyis a cukorgyártás egész idejére, a cukorrépa termésének a nagyságától függő, de rendszerint több hónapra terjedő időre állandóan alkalmazott, begyakorolt és igy még a szükséges szakképzettséggel is rendelkező gyári munkások, akiknek az adókötelezettsége, illetve veliik szemben a munkaadónak az 1922. évi XXIII. t.-c. 30. §-ában előirt kötelezettsége nyilvánvaló. Ennek a megállapításnak a helyességét igazolja az a körülmény is, hogy a törvény hézagosságát kiegészitendő, az 1925. évi január hó 1-től alkalmazandó 1923. évi 300/P. M. számú rendelet 5. §-ának 10. pontjához fűzött utasitás 4. bekezdése már akkép rendelkezik, hogy az adómentesség szempontjából elsősorban az alkalmazás tartama az irányadó. Ehhez képest az a napibéres munkás (napszámos), aki ugyanannál a munkaadónál megszakitás nélkül 1—2 hónapnál hosszabb ideig van alkalmazva, adóköteles. S e szerint a rendelkezés szerint, amely az itélet megállapitásain is túlmenő rendelkezéseket tartalmaz, az adómentességre nézve döntőnek a szakképzettség hiányát sem tekinti. (1926. jan. 19. 20.197/1925. P. sz.) 38.1922:XXIII. t.sc. 14. §. Az alkalmazottaknak kedvezmé* nyes áron juttatott élelmezési cikkek megváltási ára és a piaci ár közötti különbözet az alkalmazottak illetményeivel együtt, mint ezt kiegészitő járandóság általános kereseti adó alá esik.