Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

32 Pénzügyi jog Kb. A nem vitás tényállás szerint az adózó a saját földjén folytat konyha- és virágkertészetet és ennek a termékeit nyers állapotban ipari feldolgozás nélkül viszontelárnsitóknak és fogyasztóknak adja el a helyszínén vagy a piacon, üzlethelyisége azonban nincsen. Az 1922:XXIII. t.-c. 2. §-a 1—3. bekezdéseinek a rendelkezései nem hagynak fent kétséget az iránt, hogy a kertészetből, mint az őstermelés vagy földmivelés egyik ágából eredő jövedelem nem esik általános kereseti adó alá akkor, ha a kertészetet a föld tulajdonosa, illetőleg a haszonélvezetre jogositott folytatja és kizárólag a saját termeivényeit nyers állapotban, ipari feldolgozás nélkül hozza forgalomba. Az idézett végrehajtási rendelet 3. §-ának a 3. bekezdése szerint a földbirtokos a haszonhajtó foglalkozáskép folytatott művagy kereskedelmi kertészet utján elért jövedelme után általános kereseti adó alá tartozik. Ebből a rendelkezésből, amely a törvény idézett rendelkezésével összhangban áll, az tűnik ki, hogy a törvény az őstermelés körén belül maradó kertészet mentesített jövedelmével szemben, adó alá kívánja vonni az őstermelés körén már lényeges részében kívül eső azt a kertészeti jövedelmet, amely a saját földön foglalkozáskép űzött mű- vagy kereskedelmi kertészetből ered. A jogszabály helyes alkalmazása szempontjából ennélfogva a mű- vagy kereskedelmi kertészet fogalmának a meghatározása a döntő, amelynek ismérveit a végrehajtási rendelet nem adja, az őstermelés fogalmi körébe eső közönséges kertműveléssel, illetőleg kertészettel szemben. Közfelfogás szerint, valamint a kereskedelmi törvény 3. §-a rendelkezésének is szem előtt tartásával, mű- vagy kereskedelmi kertészetnek az olyan kertészet tekinthető, amely a közönséges kertészet rendes termelési és eladási tevékenységén tul kertek és parkok tervezésével és létesítésével is foglalkozik és amely a kertészeti termékeket és pedig esetleg nem kizárólag a saját, hanem ezek mellett idegen termékeket is, rendes kereskedelmi telepen, illetőleg üzlethelyiségben iparszerüleg árusítja, ahol a foglalkozás körébe eső egyéb — pl. vállalkozási — tevékenységét is rendszerint végzi. Kitetszik ezekből, hogy mig a kertművelésnél, illetőleg a közönséges kertészetnél a tevékenység a termelésre és a termék eladására korlátozódik, vagyis ebben a foglalkozásban az őstermelési elem a túlnyomó, addig a mű- vagy kereskedelmi kertészet folytatásában az őstermelési elem mellett igen lényeges mértékben érvényesül ipari és kereskedelmi természetű tevékenység s a foglalkozás jellegét ez adja meg,