Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Mezőgazdasági cselédügyek 29 feltétlenül figyelembe veendő. Ennek következménye azután a gyakorlatban az, bogy a valóban megszolgált bérét és más járandóságát a munkás, illetve cseléd, ha azokat részére a hatóság meg is itéli, gyakran csak hónapok múlva, az ügy jogérvényes befejezése után kapja meg, jóllehet az ilyen bér őt, bármely okból szűnik is meg a szerződéses viszony, a törvény szerint feltétlenül megilleti (1898:11. t.-c. 31., 1907 :XLV. törvénycikk 21. s arra nézve a munkaadót (gazdát) kárkövetelése erejéig, a törvényben meghatározott előfeltételtől (1898:11. t.-c. 41., 1907 :XLV. t.-c. 35. függően csakis a visszatartási jog illetheti meg. Tekintettel ezen kérdéshez fűződő szociális érdekekre, felhivom Cimet, utasítsa megfelelően az elsőfokú hatóságokat és a saját részéről is tartsa azt szem előtt, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben a panasz (kereset) tárgyát valóban megszolgált munka- vagy cselédbér és egyéb járandóság érvényesítésére irányuló követelés is képezi és a jogos visszatartás törvényes előfeltétele hiányzik, a marasztaló véghatározat rendelkező részében mindenkor kimondassák, hogy a véghatározat a megszolgált bér és egyéb járandóságra vonatkozó részében a kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő lejárta után, a felebbvitelre való tekintet nélkül végrehajtható. (26.800/1925. sz.) 31. 1907:XLV. t.sc. 35. §. A gazda akkor is köteles kárá* nak megállapítása végett az eljárást folyamatba tenni, ha a cseléd a bér visszatartásába megnyugodott. F. M. A panaszlott visszatartási jogát az 1907:XLV. t.-c. 35. §-ának első bekezdése alapján megállapítom azzal, hogy köteles a jelen határozat közlésétől számított 15 napon belül kárkövetelésének megállapítása végett az eljárást az illetékes hatóságnál megindítani s ugyanezen idő alatt az eljárás megindítását az elsőfokú hatóságnál igazolni; ha pedig az eljárást ezen idő alatt meg nem indítja vagy annak megindítását nem igazolja, különbeni végrehajtás terhével köteles a visszatartott 192 kg. búzát három nap alatt a panaszos részére kiszolgáltatni. L. J. panaszos kifejezetten belenyugodott abba, hogy panaszlott a neki (panaszosnak) kijáró buzajárandóságát mindaddig visszatartsa, mig a kezén elveszett birka helyett a panaszlott részére más birkát vesz. Ezen tényállás szerint panaszlott a visszatartási jogot, a panaszos hozzájárulásával jogosan gyakorolja, ezt a jogát tehát panaszlottnak megállapítania kellett. Minthogy azonban a visszatartott cselédbér nem válik a gazda tulajdonává, hanem, ha kárkövetelése megállapittatott, kára erejéig, annak fedezésére szolgál, s igy a visszatartásban való megnyugvás a gazdát nem menti fel az alól a kötelesség alól, hogy a cseléd által