Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Kereskedelmi ügyletek. XXXIX esetét tárgyalja a 834. sz. hat, amely békeidőben külföldi pénznemre vállalt árfolyamszavatosságnak ma érvényesíthető terjedelmét határozza meg, rendelkezvén a pénzadós lakásában, területi illetékességében s honosságában a békeszerződés következtében beállott változásnak az adós és kezese kötelezettségére való befolyásáról is. Banknak adott eladási megbízás visszavontnak tekintendő, ha a megbizó a bankot az értékpapíroknak más intézethez áttételére utasitja. (835. sz.) Kötbér nem követelhető, ha birói utón nem érvényesithető követelés biztositására szolgál. (837. sz.) Foglaló valorizálható. (837. sz.) Kamat kereskedelmi ügyletből eredő lejárt követelés és kiadás után kikötés nélkül is jár; 5%-nál magasabb kamat, jutalék, költség, portó c^ak kikötés esetében, raktárdíj, tűzés betörés-biztositás dija az eset körülményei szerint (838. sz.); kikötés nélkül csak hivatásos alkusznak jár jutalék (839. sz.) Heti kamat, kosztkamat jogosan kiköthető, külföldi valuták után is (840—846. sz.), de heti kamat és valorizáció együtt nincs helyén (840., 845., 846. sz.). Kereskedelmi zálogjogot jóhiszemű szerzés esetében sem lehet érvényesíteni olyan dologra, amelyet a hatóságbüntető ítélet alapján elkobzott (847. sz.) Birói közbenjárás nélkül csak a felek kikötése alapján lehet kielégítést szerezni( 849. sz.), eladás helyett az értékpapírokat napi áron meg lehet tartani (848. sz.); a törvény ellenére birói közbenjárás nélkül történt árverés nem érvénytelen, de kártérítésre kötelez (851. sz.); a záloghitelező eladási késedelem alapján árfolyammegtéritésre is köteles. (850. sz.) A kereskedelmi ügyletek megkötése szövetkezet nevében egy igazgatósági tag aláírásával nem történhetik, ha az alapszabályok szerint két tag nyilatkozata szükséges; a sajátkezű aláírást bélyegző használata nem pótolhatja. (852. sz.) A kereskedelmi ügyletek teljesítésének helyét a Kt. 321—323. §-ai, — a kötelezett telepének vagy lakásának helye szerint csak az áruszolgáltatás tekintetében szabályozzák; pénztartozást azon a helyen kell teljesíteni, ahol az ügylet kötésekor a hitelező telepe vagy lakása volt (853. sz%); „Franco Szeged" — nem teljesítési helyet jelent (901. sz.); a pénzküldés veszélyét az adós viseli (856. sz.). Ha a telephely külföldön van, a magyar adós külföldi valutában külföldön köteles fizetni (861. sz.); nagyon sok határozat (860—871. sz.) foglalkozik azzal, hogy mely esetekben kell külföldi pénznemben természetben teljesíteni. Bizonvos esetekben résztörlesztést is köteles a hitelező elfogadni (860. sz!). Tévedésből juttatott szolgáltatás visszaadandó annak, aki tévedésből adta, még pedig a juttatás tárgyának visszaadásával (868. sz.). Prompt szállításra kötött devizaeladási ügylet a fix ügylettel esik egy tekintet alá (869. sz.), „Mielőbb" történő rendelkezés kikötése esetében egy hónapi késedelem alapot ad a szerződéstől elállásra (872. sz.); a vételár felajánlásának a szerződés teljesítésének követelésénél egyidőben meg kell történnie (873. sz.).