Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Kerqskedőaegéd szolgálati viszonya. XXXVII havi szolgálat után már nem vitatható. (784. sz.); a munkakör megváltoztatása csak akkor jogosít azonnali kilépésre, ha az alkalmazottat képzettségének és állásának meg nem felelő, önérzetét megiázó munkára akarják kényszeríteni. (785., 786. sz.); a fizetés késedelmes folyósítása azonnali kilépésre jogosít (786. sz.); indokolatlan hosszú késedelem az illetmények követelési jogát elenyésztheti (785. sz.); a főnök nem köteles a bért a koronaromlás arányában emelni. v793. sz.) A nyugdíj átértékelése most már általános; a nyugdíj rendeltetése nem az, hogy a tényleges munkával elért anyagi helyzet folytatását tegye lehetővé, hanem az, hogy ha a nyugdíjas megélhetésére nem is elég, de életfentartásához számbavehető összeggel hozzájáruljon és a kötelezettre ne legyen elviselhetetlen, s őt anyagi romlásba ne döntse. (787—801. sz.); nincs oly jogszabály, hogy a nyugdíj összege a békebeli fizetésnek vásárlási vagy aranykoronaérték szerint megfeleljen (787. sz.), vagy hogy oly összegű legyen, amely akkor járna, ha az alkalmazott az általa betöltött munkakörrel és szolgálati évekkel az ítélet idejében ment volna nyugalomba (788. sz.); a magánalkalmazottra nem sérelmes, ha nyugdíjigényét a köztisztviselőéhez hasonlóan bírálják el (787. sz.). A nyugdíj szabályzat nem mindig irányadó (799. sz.); valamint a tényleges alkalmazottak fizetése sem (789., 790. sz.); a törzsfizetés nem lehet alapja a nyugdíjnak, különösen, mikor az intézet e fizetést kiegészítette (797. sz.), a rendkívüli segély is figyelembe vehető (793. sz.), a működési pótlék nem esik a rendes fizetés fogalma alá (788. sz.), az átértékelés mértéke az eset szerint különböző: 80% (791., 792. sz.); 100% (796. sz.); 52% (798. sz.); figyelembe veendő a nyugdíjas kereső képessége is. (796. sz.) Közömbös, hogy mi a nyugdíjazás oka s mivel indokolja az intézet. (797. sz.) Kereset beadása előtti időre csak akkor jár felemelt nyugdíj, ha a nyugdíjast keresetének érvényesítésében elháríthatatlan akadály gátolta. (800. sz.) Hogy az intézet nyugdijalapot vagy bár külön jogalanyisággal bíró nyugdíjintézetet létesít, ez őt nyugdíjfizetési kötelezettsége alól nem mentesiti. (789., 795., 801—805. sz.) A MÁV ellen is lehet átértékelésnek helye. (797/a. sz.) Kegydij átértékelhető. (792. sz.) Vasuli alkalmazott szolgálati viszonya nem szűnik meg annál fogva, hogy kénysze.* hatása alatt az elszakított területen hűségesküt tett. (806. sz.) Elvi jelentőségű a 808. sz. hat., amely a magyar területre költöző s optált MÁV alkalmazott szolgálati viszonyát és ebből folyó nyugdjjogosultságát fennállónak ismeri el, ellentétben a 2191/1921. M. E. sz. rendelettel. Kassa—oderbergi vasúti alkalmazott szolgálati viszonya megszűnt annálfogva, hogy a magyar állam területére költözve, kellő időben nem jelentkezett szolgálatra (809. sz.). Jár nyugdíj a megszálló hatalom által nyugdíjazott MÁV alkalmazott özvegyének, ha férjének nyugdíjazása idejében az