Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

XXXII Összefoglaló ismertetés. telező kimutatja, hogy lejáratkori fizetés esetében a pénzt teljesen megóvhatta volna az elértéktelenedéstől (620., 630. sz.), ha balesett kár esetében a károsult különben nem kapná meg szenvedett kárának teljes kiegyenlítését (582. sz.), ha az adós a hitelezőt jogos követeléséhez való hozzájutásban rosszhiszeműen akadályozta (626., 730. sz.), ha az áru az eladó kezén jó valutában maradt (631. sz.), öröklési osztály kiegyenlítése céljából. (641., 752. sz.) Ha különös körülmények nincsenek, leggyakoribb az 50%-os átértékelés, különösen akkor, ha szerződésszegés nincs (597., 603., 604., 612., 628., 638., 645., 654., 667., 703., 706., 964. sz,), de van 20%-os (613., 629:, 655. sz.), 30%-os (614., 965. sz.), 38%-os (677. sz.), 40%-os (549, sz.), 70%-os (630. sz.), 75%-os (721. sz,), 80%-os (627. sz.) stb. átértékelés is. A teljesítésnek jogfenntartás nélküli elfogadása kizárja az átértékelést (634., 639., 610., 642. sz.), de van ellenkező-határozat is. (633. sz.) Abban megállapodott a gyakorlat, hogy jogerős ítélet után is lehet átértékelést követelni, még pedig nemcsak olyan igény tekintetében, amely az Ítéletnek még nem volt a tárgya, ha pl. a koronaromlás itélet után folytatódott (635. sz.), vagy ha a hitelező a követelést megitélő perben nem kért átértékelést (637., 640. sz.), hanem azon az alapon is, hogy az itélet hozatalakor a birói gyakorlat hasonló követelést még nem valorizált. (641. sz.) Külföldi pénznemben meghatározott követelés átértékelése sincs kizárva. (642., 643. sz.) Külföldi javára nincs nagyobb mértékű átértékelés annál, amily mértékben a külföldi államában magyar állampolgár javára a külföldi alattvaló ellen átértékelésnek helye van. Az átértékelés kulcsa ujabban az aranykorona (495., 610., 733., 738., 752. sz.), de még mindig találkozunk a zürichi jegyzéssel (950., 964. sz.) és buzaalapon való átértékeléssel (632., 475. sz.) is. A követelések megszűnésének körében a birói letétbe helyezésnek kötelemszüntető hatályáról szól a 645. sz. határozat, amely szerint az adós csak akkor helyezheti teljesítés hatályával birói letétbe a követelését, ha a hitelező elfogadási késedelembe esett, vagy ha az adós kiléte iránt vétlen bizonyalanságban van, magában véve azonban az, hogy az adós a hitelező kezéhez megnyugvással nem fizethet, tárgyi körülmények nélkül nem adja meg a birói letétbe helyezésnek a teljesítés hatályát. (646. sz.) Fizetés hatályával járó birói letétbe helyezésről (a teljesítés el nem fogadása miatt) szólnak még a 664., 666., 672. sz. határozatok. Beszámítás kötelemszüntető erejére nem a beszámítás perbeli érvényesítésének, hanem a két követelés találkozásának időpontja irányadó (647., 648. sz.). Elengedés nem szünteti meg a kötelmet, ha az adós az elengedést tartalmazó egyességnek, ha teljesítési határidő nincs megállapítva, azonnal nem tesz eleget (694. sz.); a követelésnek (közvetítési díjnak) hosszú időn (4 éven) át nem érvényesítése a kötelmet elenyészteti. (650. sz.)