Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Király megsértése. 191H:XXXIV. t.-c. 191 belépését követő időre hat ki. Ez a törvény tehát a detronizált Ausztriai Háznak csupán az akkor élő s azután születendő tagjaira nézve foglal magában jogfosztást, mely a törvény életbelépésekor válván hatályossá, az addig uralkodott IV. Károly királyt az uralkodásának megelőző idejére, az Ausztriai Házból származó korábban meghalt királyokat pedig egyáltalában nem detronizálhatta s azoknak a detronizáló törvény hatálybalépését megelőző időben érvényben volt közjogi állását a mult eseményeivel való vonatkozásában meg nem változtathatta, annak kiváltságos jellegét abban a vonatkozásban meg nem szüntethette. Ebből pedig az következik, hogy ha a trónjától megfosztott király ellen, avagy a meghalt királyok emléke ellen az ő törvényes uralkodásuk idejével és tényeivel vonatkozásban a detronizáló törvény hatálybalépése után követtetett is el olyan cselekmény, mely a hatályban lévő törvények szerint a király sérelmére elkövetett valamely bűncselekmény tényálladékát kimeriti, annak büntethetőségét a detronizáló törvény meg nem szüntetheti. És pedig a meghalt királyok, illetve azok emléke ellen elkövetett sértés esetében sem, mert a királysértés által nem csupán a király személye, hanem az általa viselt királyi méltóság, annak tekintélye s ezzel kapcsolatban az állam, mint királyság erkölcsi értéke is sértve van, tehát a közérdek is megkivánja, hogy az 1913:XXXIV. t.-c. 2. §-ának hatálya a meghalt királyok ellen az uralkodásuk idejére és akkori uralkodói magatartására vonatkozóan elkövetett sértésre is kiterjesztessék. Ennek nincs is törvényes akadálya, mert az 1913 :XXXTV. t.-c. 2. §-a nem tesz különbséget az élő s a meghalt király között, A most elbirálás alatt lévő esetben azonban az a sértés, melyet vádlott a valónak elfogadott tényállás szerint néhai IV. Károly volt magyar király, illetve annak emléke ellen elkövetett, azért nem vonható a felhivott törvénycikk rendelkezése alá, mert az a detronizálás után s nem IV. Károly volt király korábbi törvényes uralkodásának idejére, uralkodói tényeire, törvényes királyi mivoltára vonatkozóan követtetett el; abban tehát a fentebbiek szerint az 1913:XXXIV. t.-c. 2. §-ában meghatározott királysértés tényálladékának összes elemei fel nem ismerhetők. A vádba vett sértő nyilatkozat csupán a Bv. 22. $-ába ütköző vétség tényálladéki elemeit meriti ki, ez a vétség azonban a Bv. 23. $-a szerint csakis magáninditványra üldözhető, ennek hiánáyában tehát az alsófoku biróságok a törvénynek megfelelően Ítéltek, midőn a vádlottat a vád alól a Bp. 326. §-ának A. pontja értelmében felmentették. (1925. márc. 4. B. I. 3486/1924.) 331. 1913:XXXIV. t.sc. 2. §. A kormányzó nevének meg* gyalázó kifejezéssel kapcsolatos használata kormányzósér*