Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Eljárás kizárása. Elévülés. Btk. 108. §. 183 tésre vonatkozó iratoknak a vizsgálóbírótól való beszerzését és több tanú kihallgatását. Budapest székesfőváros polgármestere a kért fegyelmi iratokat 1922. január hó 18-án megküldötte a kir. büntetőtörvényszéknek, minthogy azonban az iratok között a véghatározat nem volt meg, a kir. törvényszék 1922. február hó 11. napján kelt (8. sorszám alatt levő iratával a fegyelmi iratokat azzal a megkereséssel küldötte vissza főváros polgármesterének, hogy az iratokat a véghatározattal kiegészitve, sürgősen újból küldje vissza. Miután ezen megkeresésnek elintézését 1922. évi március hó 16-án, majd május hó 15-én kelt irataival eredménytelenül sürgette a kir. törvényszék 1922. évi szeptember hó 11. napján B. VII. 6185/ 26—1921. szám alatt kelt iratával (9. sorszáb) nyomatékosan felkérte a polgármestert, hogy saját hatáskörében a kért iratok megküldése iránt sürgősen intézkedjék, mert enélkül a főtárgyalás meg nem tartható. Az 1922. évi október hó 10. napján megsürgetett ezen megkeresés folytán a polgármester végre megküldötte az iratokat, amelyeknek megérkezése után a kir. törvényszék 1922. évi október hó 27. napjára kitűzte az ujabb főtárgyalást. Az alsóbiróságoknak álláspontja szerint a szóbanforgó fegyelmi iratok megküldésére irányuló, 8. és 9. sorszám alatt tett intézkedések nem alkalmasak az elévülés félbeszakítására. III. Ez az álláspont téves. A Bp. 108. §-ának helyes értelmezése mellett, — amint ezt a kir. Kúria 4078/BJ 1888. számú elvi határozatában (Bht. IV. kötet, 322. szám), de különösen a B. I. 7999/1923. és B. I. 6062/1924. számú jogegységi határozatában (amely egyébként a Bht. kötetében való közzététel végett 777. szám alatt felvétetett) részletesen kifejtette — a bűncselekmény elévülésének félbeszakítása szempontjából a tettes (vagy részes) ellen irányulónak kell tekinteni minden olyan bírói intézkedést vagy határozatot, amely az illető terhelt ellen folyamatban levő bűnvádi eljárásnak előbbrevitelét, az egyes eljárási szakok céljának mielőbbi elérését vagy megközelítését célozza. A szóbanforgó iratok beszerzése iránt tett szóbanforgó intézkedések azt célozták, hogy azoknak, mint a valódiság bizonyítási anyagának egy része alapján a bíróság az érdemleges főtárgyalást megtarthassa s ennek fejleményeihez képest Ítéletet hozhasson. Ezek az intézkedések tehát végeredményben a vádlott ellen irányultak s igy nem tekinthetők az eljárás előbbrevitele szempontjából közömbös, tisztán a perkezelést érdeklő puszta ügyviteli technikai intézkedéseknek, hanem azok az elévülést a Btk. 108. §-a értelmében félbeszakító bírói intézkedések voltak. Ennek folytán mindkét alsóbiróság a Bp. 385. §. 1. c) pontjában meghatározott semmiségi okot megvalósította.