Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Pénzügyi jog. Hatásköri ügyek. XIX ben használják (216., 233. sz.); bűnügyben szóbeli meghatalmazás illetékmentes (217. sz.); zálogjog bekeblezési engedélyt az adóhivatalról kell bennitatni. (219., 220. sz.) Illetékmentes: betegápolási egyleteknél a Munkásbiztositó Pénztár által beutalt betegek gyógykezelése végett létrejött szerződós, valamint a pénztári orvosok dijáról kötött egyesség (221., 222. sz.), ismeretlen tartózkodásit peres fél ügyiroi'dnoka által kiállított helyettesítés (227. sz.), ellenben nem illetékmentes ügyvédi dijlevél. (228. sz.) Váltóilleték nem jár vissza azjn íi? alapon, hogy a leszámítolást alaki okból megtagadták. (230. sz.) Törvénykezési illeték körében: ha a kereseti tökének egy rész ^ •? létesült egyesség, csak a hányadrészre eső ítéleti illeték fele jár (232. sz.); a fellebbezési eljárásban is irányadó, hogy a perbevitt jog mily része vár a fellebbviteli bíróság döntésére (234. sz.); ha bíróságon kívüli egyesség alapján a fellebbezési eljárásban megszüntetik a pert, az elsőbirósági Ítélet irányadó. (238. sz.) Kizárólag végrendelet érvényesítési per megbecsülhetetlen értékű (235. sz.); főbeavatkozási per illetéke a pertárgy értéke után jár s ha ily pert a főperrel egyesítenek, a két kereset együttes értéke irányadó (236. sz.); a tárgyalási jkv. illetékét akkor is csak a felperes rój ja le, ha az alperes a kereseti követelést meghaladó viszontkeresetet támasztott (237. sz.); munkásbiztositási bíróság előtt segély iránt indított perben illeték akkor sem jár, ha a bíróság hatáskör hiánya miatt megszünteti az eljárást. (240. sz.) Közigazgatási bírósági illeték a panasz visszavonása esetében nem jár vissza (242. sz.) Beadványi illeték alól mentes a földbirtokrendezési ügyben javaslatot tevő beadvány, kereseti adó átalányozásához szükséges adatok bejelentése, vámőrségi szolgálat alól felmentés kérése {245—247. sz.) közigazgatási beadvány illetéke törvénykezési bélyeggel nem róható le. (243. sz.) Bejegyzési illeték alól nem mentes bűnügyben felajánlott óvadék bekeblezése. (249. sz.) Katonai házassági óvadék tekintetében nyújtott jelzáloglekötés nem ajándékozás s csak az okirat esik a II. fok alá. (250- sz.) Illetékmentessége a községnek nem terjed ki a közcélra felvett kölcsönről szóló okiratra (251. sz.), a helyi érdekű vsaut mentessége nem terjed ki a villamos áramot szolgáltató vállalattal kötött szerződésre (252. sz.); az államvasút a mentességet nem háríthatja át a vasút céljára alakítandó részvénytársaságra. (253. sz.) Hatásköri ügyek. A hatásköri bíróság határozatai (254—303. sz.) ezúttal is érdekes adalékokkal járulnak a hatásköri viták helyes eldöntéséhez. Több határozatban (255—265. sz.) foglalkozik a bíróság a hatásköri összeütközés felmerültének kérdésével, különösen az ügyazonosság előfeltételével, ami a feleknek, a vitás jognak és az ügy tárgyának az azonosságát jelenti. A hatáskörre irányuló általános szair