Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)
148 Hatásköri ügyek. acélgyár volt nyugbéres alkalmazottjának a gyár bányatárspénztára részéről nyugbérrel ellátott özvegye, a m. kir. kincstárt, mint munkaadót azon az alapon kéri életjáradék fizetésére kötelezni, hogy néhai férje, aki akkor már nyugbéres állapotban volt, a diósgyőri m. kir. erdőgondnokságnál szakmányban vállalt favágói munka végzése közben saját hibáján kivül szenvedett halálos végű balesetet, amelyért — szerinte — a m. kir. kincstár objektív felelősséggel tartozik. A felperes férje mellékkeresetként vállalt favágói minőségében az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál volt baleset esetére biztositva. Ebből a tényállásból nyilvánvaló, hogy a felperes keresete az 1921:XXXI. törvénycikknek fentidézett 11., 12. és 13. §-ai alapján a munkásbiztositási biróság hatáskörébe — egyéb okoktól eltekintve — már azért sem vonható, mert a kereset nem az Országos Munkásbiztositó Pénztár vagy helyi szerve, sem az idézett törvény 27. §-ában felsorolt másik három pénztár valamelyike ellen, sőt még csak nem is az Országos Gazdasági Munkáspénztár ellen, hanem a munkaadó ellen irányul. A keresetnek a munkásbiztositási biróságok hatáskörébe tartozósága szempontjából tehát legfeljebb az 1921:XXXI. t.-c. 15. §-ának 1—4. pontjában felsorolt hatásköralapitó okok valamelyikéről lehet szó, amelyeknél t. i. a jogviszony egyik alanya a biztositott vagy hozzátartozója, másik alanya pedig a munkaadó. E pontok közül azonban az 1. és 4. pont a jelen esetben egyáltalán nem nyerhet alkalmazást, mert hiszen a követelés tárgya ezeknél a kereseti pertárgytól teljesen elütő. A 2. pont alá szintén nem tartozik a felperes követelése, mert e pont csupán a 27. §-ban taxatíve felsorolt pénztárak által nyújtott betegségi segélyt illetőleg baleseti kártalanítást meghaladó kártérítési igényt utalja a munkásbiztositási biróságok hatáskörébe. Már pedig az Országos Gazdasági Munkáspénztár, melynél az alperes biztositva volt, e pénztárak közé nincs sorozva. Végül a 15. 3. pontja alá azért nem vonható a felperes kereseti igénye, mert ebben a pontban meg olyan személyek követeléséről van szó, akik az 1907:XIX. t.-c. 10. §-ában emiitett kivételes körülmény hiányában szintén az Országos Munkásbiztositó Pénztárnál esnének balesetbiztositási kötelezettség alá. Ámde a felperes néhai férje, ámbár reá nézve az 1907:X1X. t.-c. 10. §-ában foglalt kivétel esete nem forgott fenn, — mint késégtelenül nem ipari vagy kereskedelmi tevékenység körében, hanem mint erdőgazdaságban alkalmazott, vagyis kizárólag az őstermelés keretében foglalkoztatott gazdasági munkás, nem az 1907 :XIX. törvénycikk szerint az Országos Munkásbiztositó Pénztárnál, hanem az 1900:XVI. törvénycikk értelmében az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál esett baleset biztositási kötelezettség alá. Minthogy pedig a munkásbiztositási bíróságnak mint külön