Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

M unkásbiztositási bírósági hatáskör. 145 Rendes bírósági és munkásbiztositási bírósági hatáskör. 292. 1921:XXXI. t.=c. 11—17. §§. Rendes biróság hatás* körébe tartozik állami vasgyári alklamazott özvegyének a vasgyár erdőgazdaságában alkalmazott férje balesete alap* ján az állam ellen támasztott követelése. Az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál biztosi* tandó gazdasági alkalmazottak az 1907:XIX. törvénycikk hatálya alá és az általuk vagy hozzátartozóik által a munka* adó ellen támasztott kártalanítási igények az 1921:XXXI. törvénycikkel szervezett munkásbiztositási bíróságok hatás* körébe nem tartoznak. III. Ebben az ügyben a rendes biróság és a munkásbiztositási biróság (Munkásbiztositási Felsőbíróság) között az 1907: LXI. t.-c 7. §-ának 1. pontja alá tartozó nemleges hatáskört összeütközés esete merült föl. Abban a perben ugyanis, amelyet özv. K. L-né felperes a m. kir. kincstár, mint munkaadó alperes ellen amiatt a halálos kimenetelű baleset miatt, amely férjét a diósgyőri m. kir. erdőgondnokságnál szakmányban vállalt favágói munka végzése közben érte, kártalanításul havi életjáradék folyósítása iránt indított, egyrészt a miskolci kir. törvényszék, mint rendes biróság ság 1923. évi május hó 23. napján 1922. P. 6469/8. szám alatt kelt jogerős ítéletével hatáskörét leszállította. Másrészt ugyanazt a pert a m. kir. Munkásbiztositási Felsőbíróság 1925. évi október hó 19-ik napján I. 494/1925/12. szám alatt hozott jogerős Ítéletével hatásköréből szintén elhárította. így tehát mind a két rendes biróság, mind a m. kir. Munkásbirósági Felsőbíróság ugyanazon felek között, ugyanazon pertárgy és vitás jog tekintetében, vagyis ugyanabban az ügyben, amelynek elbírálása pedig egyiküknek kétségtelenül a hatásköréhez tartozott, tagadta meg jogerősen a hatáskörét. Ennek a hatásköri összeütközésnek elbírálására az 1921:XXXI. t.-c. 18. §-a értelmében a Hatásköri Biróság hivatott. A felmerült hatásköri összeütközést a rendes biróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni a következő okok alapján: Törvényhozásunk egyfelől a gazdasági munkásoknak és gazdasági cselédeknek, másfelől az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosítását más-más alapon, külön-külön törvényes rendelkezésekkel szabályozta. A gazdasági munkások és a gazdasági cselédek baleset esetére való biztosításáról az 1900:XVL, az 1902-.XIV., az 1912:VIIL, az 1913:XX. es az 1922:11. törvénycikkek, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról pedig, nemkülönben az ilyen ügyekben való bíráskodásról, az 1907:XIX. és az 1921:XXXI. törvénycikkek rendelkeznek. Térfy: Döntvénytár 1926 10