Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

XVI Összefoglaló áttekinl<'• s sági könyveket vezetni és az adómérleget elkészíteni, a jövedelem bevallását helyesen foganatosítani, különösen olyankor, amikor azadózó birtoka nem egységes gazdasági egész, hanem egymástól elkülönített részekre oszlik. Hogy az ugyanarra az évre kivetett egyes adók összege az adózó jövedelmének 75%-át nem haladhatja meg, csak a jövedelemadó fizetésére köteles adózót megillető kedvezmény. (84. sz.) A társulati adó körében adóköteles a városi (községi) üzem (székesfővárosi zöldségüzem, élelmiszerüzem, mészárszék, kenyérgyár, hirdető vállalat), még pedig akkor is, ha közjótékonysági célt szolgál és nem nyereségre alakult. (85—88. sz.) Az adóalaphoz számitan dó a felújítási tartalék, ha uj felszerelés és berendezés beszerzését szolgálja, a cégtagok által kivett háztartási költség (89.. 90., 97. sz.), a külföldi tartozásoknak magyar koronában kifejezett becsértékével szemben mutatkozó könyvszerü árfolyamveszteség cimén tett leírás (96. sz.), per utján követelt tartozás fedezésére alakított tartalék (98. sz.), a mérleg lezárásának napján még be nem fejezett munkálatok ára (100. sz.); külföldi tartozásnak valóságosnál nagyobb összeggel feltüntetése utján keletkezett burkolt tartalék. (93., 95. sz.) Könyvvezetés elmulasztása nem mentésit az adótól, hanem az adónak egyéb adatok, esetleg becslés alapján megállapítását indokolja (91. sz.); a mérlegből kihagyott, bár fennálló könyvszerü tételek számításon kívül maradnak (92. sz.). Csak a követelés behajthatatlanságát, de nem a behajthatatlanság okát kell igazolni. (101. sz.) A csonka üzletévet nem kell 12 hóra kikerekíteni, ha az idényválalat első üzletévének kezdete a vállalat kezdetével egybeesik. (102. sz.) Közlekedési vállalat (helyi érdekű vasút) nem iparvállalat. (107. sz.) Az igazgatósági tagnak ebben a minőségében bármily elnevezés (napidíj, útiköltség) alatt juttatott javadalmazás adóköteles (103., 104. sz.), ellenben nem esik adó alá az ily tagot mint tisztviselőt megillető javadalmazás. (101. sz.) A forgalmi adó körében sok konkrét, kérdés nyert megoldást. Állatforgalmi adó tekintetében — adócsalás esetét kivéve — az eladót nem terheli egyetemlegesség (108. sz."); ha a megbízott megbízását a marhalevélen szabályszerűen nem igazolja, mint közbeeső vevő, felelős (109. sz.); az adó visszajár, ha a hust az orvos elkobozta s a vételt érvénytelenítették. (110., 111. sz.) Meghatározza a biróság az őstermelési tevékenységet (117., 119-, 123., 124., 125,, 128., 158. sz.), a terménykereskedés fogalmát (127. sz.), hogy ki tekintendő belföldön kereseti tevékenységet folytatónak. (112. sz.) Forgalmi adó alá esik: bevétel elérésére irányuló önálló kereseti tevékenység akkor is, ha nem haszonszerzés végett űzik (115. sz.), idegen területen gyógynövény gyűjtése és értékesítése (117. sz.), állandó fizetéssel alkalmazott ügynök jutaléka (121. sz.), sertésnek levágottan eladása üzlethelyiség nélkül (123., 124. sz.), saját földön