Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

120 Pénzügyi jog pedig a panaszló 3ieni kifogásolja, hogy a keresetindítás idején a 4S5.583 cseh korona 35,186.447 magyar koronának felelt meg, minthogy továbbá annak az álláspontnak, hogy a i'obeavatkozási kereset illetéke nem iehet több a fóperbeli kereset illetékénél, nincs törvényes alapja, s az 1014:XLIII. t--c. 3G. fa szerint a két kereset együttes értéke lesz az i'Jetékeknél irányadó akkor is, ha a főbeavatkozási per a fóperrel egyesittetik, a panaszt nem lehetett jogosnak elismerni. (1925. nov. 10. 6156/1924. P. sz.) 237. 1914:XLIII. t.sc. 37. és 50. §. Tárgyalási jegyzőkönyv illetékét akkor is egyedül a felperes köteles leróni, ha az al* peres által támasztott viszonkereseti követelés a kereseti követelést meghaladja. Kb. A panaszos ügyvéd az általa képviselt F. cég által a budapesti királyi törvényszéknél a—Bank ellen 44.843 csehkoronáért indított perben 1924. évi május hónap 21. napján fölvett tárgyalási jegyzőkönyvtől 9000 korona illetéket rótt le. Az állami kincstár még 98.000 koronának, illetőleg 6 arany korona és 10 aranyfillérnek a négyszeres összegét követeli azon az alapon, hogy az alperes által 106,320.500 korona erejéig támasztott viszontkeresetre való tekintettel a jegyzőkönyvtől 107.000 korona illetéket kellett volna leróni. A panaszos az illetéknek a kereseti összeget meghaladó viszontkereseti követelésnek megfelelő része alól való fölmentését azon az alapon kéri, hogy a különbözet ntán járó illetéket a viszontkeresetet támasztó alperes tartozik leróni. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett, mert a tárgyalási jegyzőkönyvnek egységes, tehát a peres felek árdekeltsége szerint meg nem osztható illetékét, amelynek mértéke tekintetében az 1914. évi XLIII. törvény 37. §-ának harmadik bekezdése szerint a kereseti és viszontkereseti követelések összegei közül a nagyobbik irányadó, az 50. §. harmadik bekezdése szerint a felperes, illetőleg az 54. §. szerint ügyvédje tartozik leróni. (1925. nov. 24. 20.972/1925. P. szám.) 238. 1914:XLIII. t.sc. 55. §. Ha a biróságon kivül történt megegyezésre alapitott perbeszüntetés a fellebbviteli eljárás során következett be, az Ítéleti illeték megszabásánál és ki által való viselésének megállapításánál a meghozott alsóbb* fokú Ítélet rendelkezései az irányadók. Ha tehát az elsőbiróság a felperest keresetével elutasi* totta és az alperes perköltségében is marasztalta, de az alpe* res részére értéket nem itélt meg, az alperestől Ítéleti illeté* ket a per beszüntetésének a fellebbezési bíróságnál való be* jelentése után sem lehet követelni.