Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

XIV Összefoglaló áttekintés. ségekre hárította. E nagyfontosságú ügyben akként döntött a közigazgatási biróság (9. sz.), hogy a minisztériumnak emiitett rendelete nem sért törvényt; a bíróság nagyon alaposan és helyesen fejti ki határozatában az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében kapott felhatalmazásnak (1924:IV. t.-c.) jogi természetét. Vallási ügyekben is van több döntés; a felekezetek községi segélyezésének igazságos aránya a felekezetek lélekszámának aránya, de ettől az aránykulcstól el lehet térni, ha közművelődési szempontból lényeges körülmények eltérést indokolnak (10. sz.); a párbértartozás kivetése, beszedése s a javadalmazásnak kiszolgáltatása, a község utján történik (11. sz.); 18 éven aluli gyermekek adventista nyilvános istentiszteletet nem látogathatnak. (12. szám.) A közjog körében fontosabb a belügyminiszternek az a kijelentése, mely szerint az opciós nyilatkozatot tett egyént az állampolgársági kérdés végleges eldöntéséig a házasságkötés szempontjából is magyar álampolgámak kell tekinteni (13. sz.); politikai párt is köteles egyesületként szervezkedni, ha párthelyiségeiben egyesületi, klubszerű működést (mulatság rendezése, kártyázás stb.) folytat. (15. sz.) Iparügyekben több részletkérdést döntenek el egyes miniszteri határozatok; igy pl. férfiszabó női kabátot nem készithet (17. sz.); vegyeskereskedő iparszerüen nem süthet kenyeret (18. sz.): készbőrök megmunkálására szolgáló üzemeknek nincs szükségük telepengedélyre (19. sz.); nem szűnik meg az özvegy iparűzési joga amiatt, mert az özvegy nem jelenti be az ipar folytatását. (16. sz.) Több határozat (22—25., 28. sz.) a tanonctartási jogot szabályozza. A mezőgazdasági cselédügyekre vonatkoznak a 29—32. sz. határozatok, kimondván, hogy a hatóság nem kötelezheti a cselédet akarata ellenére a szolgálat tovább folytatására (29. sz.), hogy a megszolgált bérben marasztaló határozat fellebbvitelire való tekinti! nélkül végrehajtható (30. sz.), hogy a kármegállapitó eljárást akkor is folyamatba kell tenni, ha a cseléd a bér visszatartásába belenyugodott (31. sz.), hogy gazdasági eselédbérkövetelés kapcsán eljárási költség cimén ügyvédi költséget is meg lehet állapítani. (32. sz.) Pénzügyi jog. A pénzügyi jogra vonatkozó nagyszámú határozat (34—153. sz.) között kevés elvi döntést találunk. A kereseti adó körében szabatos meghatározását adja a bíróság a mű- vagy kereskedelmi kertészetnek ós ezzel kapcsolatban az őstermelés kereteit meg nem haladó s igy a kereseti adó alól