Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)
118 Pénzügyi jog. ket vita tárgyává nem tette, hanem az általa a fellebbezési tárgyalás megtartása után beadott előkészitő irat bélyeg-illetékeként lefizetett 52,000.000 K-ból és a fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyvön bélyegjegyekben lerótt 52,000.000 K-ból kéri visszatéríteni a fölösen lerótt részt. II. Kiemeli a királyi közigazgatási biróság azt is, hogy a 79.200/1920. P. M. sz. rendelet 35. §. ötödik bekezdésében az illeték visszatérítésének feltételéül előirt adatok megegyezésére vonatkozó külön tanvisitás beszerezve nem lett, azt tehát be kell szerezni. III. A törvénykezési illetékről intézkedő 1914:XLIII. t-cikk 3. fejezetének intézkedései — amint a fejezet cime is kifejezi — kizárólag azokra a fellebbviteli beadványokra vonatkoznak, amelyek a 22—24. §-okban vannak felsorolva. A 22. §-ban emiitett „fellebbezés tárgyának értéke" tehát csak a 22. első és ntolsó bekezdésében emiitett fellebbezés és önálló fellebbezésnek tekintendő csatlakozási kérelem illetékére nézve terjed ki. A többi fellebbviteli beadványokról a törvény 2. §. utolsó bekezdése és a 4. §. intézkedik, a fellebbviteli eljárásban felvett jegyzőkönyvek után pedig a törvény 6. §-a szerinti illeték jár. Mindkét rendelkezés az 1. §-ban megállapitott illeték kétszeresét irja elő, az első §. pedig az illeték mérvét „a per vagy eljárás tárgyának" értéke szerint határozza meg. Minthogy panaszos egy fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyvre és egy csatlakozási kérelmet magában nem foglaló előkészitő irat után lerótt bélyegilleték fölös részének a visszautalását kéri; ezeknek illetékét nem „a fellebbezés", hanem a per vagy „eljárás" tárgyának értéke szerint kell meghatározni. A per vagy eljárás tárgyának értéke pedig annak a jognak vagy kötelezettségnek illetőleg jogviszonynak az ellenértéke, amelyet — mint köztük vitást — a peresfelek eldöntés végett a biróság elé visznek. Ez a tárgy és érték a per vagy eljárás folyama alatt változhat, a szerint, amint peresfelek az eredetileg előterjesztett kérelemnek (pertárgynak) egy részét később nem kivánják birói döntés alapjává tenni, vagy ha az eredetileg előterjesztettnél többre kívánnak döntést (keresetleszállitás vagy felemelés). Ezt a változtatást az 1914:XLIII. t.-cikk 35. §-a az illeték szempontjából is — s kifejezetten a fellebbezési kérelem változtatása esetére is — figyelembe venni rendeli. Illeték szempontjából a per vagy eljárás tárgya értékének a fellebbezési eljárásban való megállapításánál is az az irányadó, hogy az illeték szolgáltatására vonatkozó kötelezettség mindenkori beálltakor a peresfeleknek milyen ellenértékű joga vagy kötelezettsége illetőleg annak mennyi része vár a biróság döntésére.