Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Vagyonátruházási illeték. 111 helő okokból — amennyiben az átadáskor készült leltárak rendelkezésre nem állanak — meg sem állapitható, az illetéki díjjegyzék 1. tételének 2. jegyzetében foglalt rendelkezések figyelembevételével az átruházást ugy kell tekinteni, mintha csupán ingatlanok ruházattak volna át és az ingókra eső vételár külön meghatározva sem lenne. Ily körülmények között pedig az ingatlanok és ingók együttes vételárától az ingatlanok átruházása után járó 4.3%-os illeték kiszabását jogosnak és helyesnek kellett elismerni. (16.139/ 1924. P. sz.) 212. Ilietékszab. 49. §. a), 52. §. b) p. Szerződésátruházá* soktól járó illeték részvénykibocsátási illeték formájában az alapszabályok alapján már megfizettetvén, az átruházások? nak a szerződésekre toldalék alakjában történt feljegyzése után az állandó okirati bélyegen felül más illeték nem köve* telhető. (Kb. 12.060/1924. P. sz.) 213. ül. dijj. 16. tétel. 19Í2:LIÍI. t.*c. 39. §. Nem bérleti és haszonélvezet átruházási, hanem építkezési szerződés az olyan ügylet, amelyben a fél épület felépítésére kötelezi ma* gát évekig szedhető bérösszeg ellenében, amelyből azonban a tulajdonosnak évenkint bizonyos összeget kiadni és az adó* kat fizetni köteles, még abban az esetben is, ha a haszonélvezeti, illetőleg bérszedési jog telekkönyvileg bekebeleztetett, mihez képest az ügylet harmadik fokozat, a telekkönyvi bejegyzés pedig az ill. dijj. 16. tétele alá esik. (Kb. 3200/1924. P. sz.) 214. 111. dijj. 1. tétel A) a. pont. 1920:XXIV. t.*c. 3. §. Kőszénkiaknázási jognak visszteherrel megszerzése nem bér* leti, hanem adássvevési szerződés. Kb. A kiszabás alapjául szolgáló szerződési okirat szerint a panaszos részvénytársaság 60 évre „bérbe vette" Sz. község földbirtokosaitól az ingatlanaikban található kőszenet a kőszénkutatási, bányanyitási, kiaknázási és értékesitési joggal. A kutatási időt a szerződő felek 1903. évi január hónap 1. napjától számított 15 évben állapították meg, amely idő alatt a panaszos részvénytársaság a kutatási jogért az első három évre évi 1200 korona, a második három évre évi 2000 korona és az utolsó kilenc évre összesen 20.000 korona „kutatási tiszteletdijat" tartozott fizetni, a bányanyitástól kezdve pedig a kiaknázott és elszállitott kőszén minden métermázsája után 4 fillér „bért" fizet, amely azonban évi 4000 koronánál kevesebb nem lehet. Ezenfelül kötelezte magát a panaszos részvénytársaság, hogy a község két egyházának 1000—1000 koronát és bányanyitás esetében még 1000—1000 koronát