Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

58 Pénzügyi jog A bíróság az erre az alapra fektetett panaszt alaptalannak találta. Az 1922:XXIV. t.-c. 13. §-a értelmében a társulati adó kivetésénél a mérleg egyenlegéből kell kiindulni. Ebből következik, bogy az adó megállapításánál csak azok a könyvszerü tételek vehetők figyelembe, amelyek a mérlegben szerepelnek, mig olyan tételek, amelyek a mérlegben feltüntetve nincsenek, a társulati adó kivetését sem befolyásolhatják. Különösen a tartalékalapokra nézve igazolja ennek a törvénymagyarázatnak a helyességét a törvény 15. §-ának a szövege, amely szerint az e §-ban felsorolt tételeket nem lehet az adóalaphoz hozzáadni, amely rendelkezésnek természetszerűleg csak oly esetekben lehet értelme, midőn a 15. §-ban felsorolt tételek az üzleteredményt magában a mérlegben csökkentették; mert amennyiben a mérlegszerű eredményt nem csökkentenék, iiietve abban nem szerepelnének, a törvénynek ez a rendelkezése fölösleges is volna. Rámutat itt a biróság arra a különbségre, amely a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyéb társas cégek mérlegei között fennáll. Előbbieknél ugyanis az igazgatóság által szerkesztett mérlegben kimutatott nyereség felett á közgyűlés határoz és a közgyűlésnek jogában áll a nyereséget, vagy annak egy részét olyan különböző célokra fordítani, amelyek esetleg a mérleg alapján megállapítandó adóalapot befolyásolják; ámde a részvénytársaság és a szövetkezet szerkezeténél fogva a nyereségfelosztás tárgyában hozott közgyűlési határozat az igazgatóság által szerkesztett mérleg kiegészítő része, helyesebben az igazgatóság által szerkesztett mérleg csak a közgyűlésnek a hovaforditás tárgyában hozott határozatával együtt adja a vállalat jogi értelemben vett mérlegét. A közkereseti és betéti társságoknál azonban a mérleget a cégtagoknak az 1875-.XXXVII. t.-c. 27. §-a alapján eszközölt aláírása a vállalat végleges mérlegévé avatja, aminek természetes következménye az, hogy azok a tételek, amelyek ebben az aláirt mérlegben nem szerepeinek, a mérleg befolyásoló tényezői később sem lenéinek. (15.392/1924. P. sz.) 93. 1922:XXIV. t..c. 14. §. 16. p., 15. §. A passzívák pl. küíiOiüi devizatartozások ertekeneK emelkedése adozas szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha az illető érieK reanzaiva lett és e cimen adómentes tartalékolásnak nmcs heiye. Kb. Panaszos azt kifogásolja, hogy a külföldi tartozásainak a valóságosnál magasabb összeggel való feltüntetése utján keletkezett burkolt tartalék cimén 243,862.104 K-át a kir. adófelügyelőhelyettes az adóköteles nyereséghez számított. A kifogást a biróság alaptalannak találta. A panaszos által nem vitatott tényállás az, hogy a vállalat az