Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Vagyonadó és jövedelemadó 49 foganatosítását, még nem zárja ki azt, hogy a könyvvizsgálatot a felhívott törvény 19. §-ában kijelölt szakközeg foganatosítsa, hiszen panaszosnak arról, hogy a külképviseleti hatóságnál pénzügyi tisztviselő nincsen, nem kellett tudomásul bírnia és panaszában már kifejezetten említi, hogy a pénzügyigazgatóság kiküldendő szakközegének költségeit fedezni fogja. Alakiságok miatt panaszost a bizonyítás lehetőségétől megfosztani nem szabad és az üzletműködés zavartalan fenntartására is figyelemmel kell lenni. A Wienben foganatosítandó könyvvizsgálat a két állam pénzügyminisztériumai között bizonyos alakiságokat kiván, amelyeknek betartása azonban nem okoz olyan nagy és el nem hárítható nehézségeket, mint egy vállalat összes könyveinek, sőt a könyveléssel kapcsolatos levelezésnek is a központból a szomszédos államba szállítása. Az adófelszólamlási bizottság a könyvvizsgálatot csak abban az esetben tagadhatná meg, ha annak foganatosítása közjogi akadályokba ütköznék. (9778/1924. P. sz.) 81. 1920.XXIII. t.*c. 24. §. A felemelt adótétel alkalma* zásában azon évi állapot az irányadó, amely évre az adó szolgáltatandó. Kb. Az adófelszólamlási bizottsági előadó az adófelszólamlási bizottság határozatának azt a döntését támadja, hogy az 1921. évre szóló jövedelemadó megállapításánál mellőzte az I. fokon az 1920:XXIII. t-c. 24. §. 2. b) pontja alapján kivetett 10% adótöbbletet azon — a panaszban nem támadott — ténymegállapítás alapján, hogy az adózónak háztartásához az 1921. adóévben egynél több családtag tartozott. A panaszos azt vitatja, hogy mivel az 1920:XXIII. t.-c. 7. §-a szerint az 1920. évi jövedelem az 1921. évi adó alapja, a háztartáshoz tartozók létszáma tekintetében is az 1920. évi állapot az irányadó. Ez az álláspont azonban téves, mert az idézett törvény 7. §-a csak az adó alapjának meghatározását szabályozza s a 24. §-nak a rendes adótételek fokozására vonatkozó rendelkezéseit a dolog természete szerint azon év viszonyaival kell kapcsolatba hozni, mely évre az adó szolgáltatandó. Ennek az álláspontnak helyessége mellett szól az 52.000'1921. sz, rend. 24. §-ának az az özvegy nők érdekében tett kivételes rendelkezése is, hogy azoknak a 1920., illetve 1921. évi adóztatásánál az 1919-ben, illetve 1920-ban elhalt férj az adóévben is mint közös háztartáshoz tartozó családtag veendő számításba. (1925. dec. 1. 3380/1924. P. sz.) 82. 1920:XXIII. t.sc. 53. §. Az adózónak az a kijelentése, hogy jövedelme nem volt, a bevételek és kiadások előtér? jesztése nélkül számszerű vallomásnak nem tekinthető. Térfy Döntvénytár 1926 4