Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

85 a fajtalan tartalmú sajtótermék közzétételére irányul. (E H. 1917. évi június hó 25-én. B. I. 2248/1917. szám.) 131. 278. §. 611. sz. Gyilkosságnál az előre megfontolt szándék a részesre ki nem terjedő személyes körülmény. Nem ellentmondó tehát az az Ítélet, mely az emberölésnél közreműködő részesek egyikét gyilkosságban, másikát szándékos emberölésben való bünrészességben mondja ki bűnösnek. (E. H. 1914. évi január hó 7-én. 94/B. 1914. szám.) 132. 278. §. 281. §. A Btk. 278. §-ában emiitett előre megfontoltsághoz nem kívántatik meg, hogy a tettes hosszabb ideig foglalkozzék az elkövetendő cselekmény gondolatával és ezenközben döntsön a bűncselekmény elkövetésének helye, ideje, eszközei és módja felől; az előre megfontoltság esete beállhat aránylag rövid idő alatt és feltétele csakis az, hogy a gondolat megszületésétől a cselekmény elkövetéséig a tettesnek módjában álljon hidegvérrel megfontolni cselekményének a súlyát és annak következményeit, továbbá, hogy a motiváció az értelem munkájának eredménye legyen. A Btk. 281. §-ában emiitett erős felindulás megállapítása azt feltételezi, hogy a tettes a cselekmény elkövetése előtt közvetlenül oly erős ingernek volt kitéve, mely élettanilag alkalmas volt az elhatározási képesség csökkentésére. (K. 1918. febr. 28. B. IV. 109. Bdt. XII. 73.) 133. 278. §. Gróf Tisza István meggyilkolása. A gyilkosságnak hosszabb előkészítése, a kivitel szervezése, a szerepek szétosztása és a végrehajtás részeinek pontos összevágása, mint a gondos, tudatos és részletekig menő megfontolás megállapításának alapja. Bünsegély gyilkosság bűntettében. Enyhítő és súlyosító körülmények. K. A valónak elfogadott és a semmiségi panasz felülvizsgálásánál kötelezően irányadó tényállásnak G. M. vádlottra vonatkozó része lényegében a következő: G. M. vádlott az 1918. októberi forradalom befolyásos emberei előtt ismert, mindig kéznél levő, minden szerepre kész ember volt, különösen megvolt az összeköttetése azokkal, akik maguk között gr. Tisza István meggyilkolásának tervét fölvetették, érlelték, arra embereket kerestek és véghezvitelének módját, idejét, eszközeit meghányták-vetették. Jelen volt G. M. vádlott a többi között a Lovas-féle vivóteremben tartott azon a titkos megbeszélésen, amikor a merénylet véghezviteléhez kiszemelték. Ezen előzmény után G. M. 1918. okt. 31-én délfelé revolverrel felfegyverkezve 3—4 feg yveres katona kíséretében gr. Tisza István lakására ment; ahová erőszakkal ugy hatolt be, hogy társaival együtt a villa külső kapuját benyomta s lármásan betolakodott a gróf lakásának előcsarnokába, ahol hangoztatva, hogy a nemzeti tanácstól jönnek, katonáit elhelyezte, maga pedig a megjelent háziak ellenzését leküzdve, kierőszakolta, hogy gróí Tisza