Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

J7 Bp. b. tszék: A kir. törvényszék a kír. járásbíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (1922. december hó 15-én. — B. 1. 18196/1922. Bjt. LXXV. 35.) 73. 61. §. Elkobzás. Nem rendelhető el az oly egyén birto­kában levő tárgyak tekintetében az elkobzás, ki ellen a bűnvádi eljárás folyamatban nem volt. (J. E. 1921. évi június 24-én. B. I. 2155 121. szám.) 74. 65. §. 278. §. Bp. 434. §. Abszolút alkalmatlan eszköz­zel, vagyis oly eszközzel, amely egyáltalában — minőségénél fogva — nem alkalmas a szándékolt bűncselekmény elköveté­sére, a bűncselekmény véghezvitelét nem lehet megkezdeni. Gyilkosság kísérlete. K. A valónak elfogadott tények megvalósítják a Btk. 278. §-ába ütköző és a Btk. 65. §-a szerint minősülő kétrendbeli gyilkosság kísérlete bűntettének összes tényálladéki elemeit, mert a tényállásból kitűnik, hogy a vádlott a dinamit-merényletet a két sértett ellen bosszúból, előre megfon­tolva követte el és annak végrehajtását alkalmas eszközzel kezdette meg. A merényletet ugyanis a ténymegállapítás szerint hosszabb készülő­dés előzte meg. Tüzelő fadarabokat szerzett a vádlott, azokat kifúrta, a furt lyukba illő fadugaszokat készített, a megfúrt fadarabokat dinamittal meg­töltötte, az 1916. jul. 16. és 17. közti éjjel pedig N. községi jegyző háló­szobájának falát is megfúrta s a kivájt lyukba beillesztette a dinamittöl­tényt; továbbá ugyanezen éjjel G. tanító tüzelőfája közé a fenti módon készített dinamit-töltényt helyezett el azzal a feltevéssel, hogy a tanitó a dinamittal töltött két fadarabot a többi tüzelőfával konyhájába viszi, a tűzre teszi s az ott felrobban: nyilvánvalólag azért, hogy így a tanitó és a jegyző elpusztuljanak. A cselekmények s tények eme sorozata kétségtelenül bizonyítja, hogy a vádlott bosszújának kielégítése végett a községi jegyzőt és tanítót életé­től akarta megfosztani. A bosszú indoka is nyilvánvaló, amit a vádlott azért forralt, mert a sértettek a falu népe előtt nem cáfolták meg azt a gyökeret vert hiedelmet, hogy a falubeliek hadinyereségadóval a vádlott besugása alapján terheltettek meg, másrészt, mert ő lett a faluban legna­gyobb adóval megterhelve. E tényekből és a cselekmény elkövetési módjából uzonban nemcsak az ölési szándék tűnik ki, hanem azok alapján az előre megfontolt szándék is meg volt állapitható. A felsorolt cselekmények egész láncolatából, azok tervszerű megálla­pításából és végrehajtásából logikai helyességgel következtethető az, hogy a vádlott ölési szándékát a ténymegállapítás módozatai szerint előre meg­fontolva hajtotta végre. Bizonyos, hogy az ölés első gondolata már akkor keletkezett benne, mikor a falu népe előtt a sértettek nem cáfolták meg azt a hiedelmet, hogy ő a besúgó. Ezt a gondolatot kiváltotta benne a bosszú érzése, melynek bünrehajtó ereje kerestette vele a bosszú végrehajtá­sának eszközeit s midőn már a fadarabok megfúrásához látott, az ezzel kapcsolatos tervezgetés és a végrehajtás egyes részleteinek kieszelése már a megerősödött ölési szándék fenforgására mutatnak. Nyilván kitűnik a vádlott

Next

/
Oldalképek
Tartalom