Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

44 tette. A vádlottnak állítólagos cseh-szlovák illetősége sem változtathat az ő bűnösségén, mert ez az illetőség még nem szüntette meg, különösen abban az időben, az ő magyar állampolgárságát és mert a nem magyar állampol­gár is büntetőjogi felelősségre vonható az itt elkövetett közönséges bűncse­lekményekért, mint példának okáért a rablásért és a személyes szabadság megsértéséért. (K. 1922. jun. 13. B. I. 2211/1922. sz. Bdt. XVII. 1.) A trianoni békeszerződés idézett 76. cikke igy hangzik: „A volt osz­trák-magyar monarchia területeinek egyik lakósát sem lehet zavarni vagy zaklatni sem amiatt a politikai magatartása miatt, amelyet az illető 1914. jul. 28. napjától kezdve az emiitett területek állami fennhatóságának végle­ges elismeréséig tanúsított, sem pedig állampolgársági viszonyainak a jelen szerződés alapján való rendezése miatt." A francia szövegben: .... ne pourra étre inqui été ou molesté . . . en raison de son attitűdé politique. 70. Btk. 5., 81. §. 1913: XXXIV. t.-c. 2. §., 1920: I. t.-c. 14. §. Bűncselekmény a magyar államnak megszállva volt terü­letén. Kormányzósértés. K. A kormányzósértés az 1920: I. t.-c. életbelépési napjától: 1920. évi február 29-étől az 1913: XXXV. t.-c. 2. §-a alapján büntetendő vétség. Büntetendővé vált pedig ez a vétség az emiitett időtől kezdve a Btk. 5. §-a értelmében a magyar állam egész területén, azt akár magyar honos, akár külföldi követi is el. Az elkövetés helye: a bácsbodrogvármegyei Bacsbodrog község, a ma­gyar törvénytárba becikkelyezett trianoni békekötés előtt, a vádbeli bűn­cselekménynek 1920. évi május 1-én történt elkövetése idején éppen ugy, mint most is, a magyar állam területéhez tartozott és tartozik. A vádlott is ugy a vádbeli bűncselekmény elkövetése idején, mint most, kétségtelenül magyar honos, aki különben ezért a vétségért a Btk. 7. §-a értelmében akkor is tartoznék büntetőjogi felelősséggel, ha az el­követés idején, akárcsak ideiglenesen is, külföldinek volt volna tekinthető. Erről természetesen szó nem lehet, mert az elkövetés helyének a magyar ál­lamtól való elszakítása ideiglenesen sem történt meg. Az ellenséges megszál­lás ténye maga pedig az állami terület e jellegét sem államjogilag, sem nemzetközi jogilag nem változtatja meg. A vádlót tehát a vádbeli bűncselekményért felelős azért is, mert be­számítását a Btk. 81. §-a értelmében az sem zárná ki, ha az 1920: I, t.-cik­kel a magyar állam kormányzójára kiterjesztett 1913: XXXV. t.-c. 2. §-át nem is ismerte volna. Az egyébként a valónak vett tényállás szerint elis­merten kizárt lehetőség, mivel a vádlott a sértést teljes tudatossággal és célzatosan a magyar állam feje ellen való sértési szándékkal követte el. Ami pedig a védelemnek a 6580/1921. M. E. számú rendelet tartalmá­val, jelentőségével való érvelését illeti, ez a rendelet tartalmának teljes félreértésén, a törvény és a rendelet egymáshoz való viszonyának gyöke­res félreismerésén alapszik. A 6580/1921. M. E. számú rendelet ugyanis egy általános, végrehaj­tási, figyelmeztető intézkedés, amelyben az anyagi büntetőjogra tartozó sze­mélyi, területi és időbeli hatály érintve sincs; a törvénnyel szemben érintve

Next

/
Oldalképek
Tartalom