Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

524 1106. Vht. 189. §. Annak a körülménynek, hogy a beke­belezett követelés engedményezése a telekkönyvben be nem kebeleztetett, hatása csak abban nyilvánul, hogy az engedmé­nyezőt a telekkönyvi bejegyzés szerint megillető zálogjogra harmadik jóhiszemű személy további jogot szerezhet, de ez a körülmény nem gátolhatja az engedményest abban, hogy a sor­rendi tárgyalás rendjén engedménye alapján fel ne lépjen, valamint nincs akadálya annak sem, hogy a sorrendi tárgyalá­son maga a zálogjoggal biztositott hitelező jelentse be azt, mikép ő a követelést harmadik személyre engedményezte. — Ugyanezen az alapon joga van tehát az engedményesnek arra is, hogy a sorrendi végzés ellen felfolyamodással éljen. És ha a bekebelezett követelés engedményezése a hitelező örökösei által, vagy igazolt közös meghatalmazottjuk által a telekkönyvi ha­tóságnál már bejelentetett, a sorrendi végzés ellen a hitelező örö­köseinek felfolyamodási joguk nincs. (K. 1404/1917. Pdt. III. 234.). 1107. Vht. 190. §. A 190. §. 2. bekezdésében foglalt ren­delkezés a jelzálogos hitelezők érdekében alkottatott és célja az, hogy a sorrendben később bejegyzett oly jelzálogos köve­telések is kiegyenlítést nyerhessenek, amelyek nincsenek az egyidejűleg elárverezett ingatlanok mindenikére bekebelezve. B. 2254 918. Ptt. I. 121.) 1108. A birói gyakorlat által a 190. §. 3. bekezdése alap­ján létesitett az a jogszabály, hogy a hitelező az egyetemleges jelzáloggal biztositott követelésének az elárverezett ingatlan vételárából való sorozásáról le nem mondhat; csak a későbbi jelzálogos hitelezők védelmét célozza; de a többi egyetem­leges adóstársnak a zálogjog törlésének kérelmezésére kereseti jogot nem ad. (K. 4910,916. Pdt. II. 183.) 1109. A 190. §. második bekezdése értelmében az elárve­rezett közös ingatlant terhelő jelzálogos követelés a társtulaj­donosok hányadára aránylagos megosztással sorozandó ugyan, de abban az esetben, ha a zálogjog a sorrendi tárgyalást meg­előzően az egyik tulajdonostárs jutalékáról már kitörültetett, a törvény eme rendelkezése alkalmazást nem nyerhet és a ké­sőbbi jelzálogos hitelezőknek nincs joguk ahhoz, hogy a ki­törlés után a jelzálogos követelés a másik társtulajdonos ju­talékának vételárából csak aránylag soroztassék, mert a hitelező fennálló egész követelésének a bekebelezés rangsorában való kielégitését igényelheti annak a tulajdonosnak a jutalékából, akinek jutalékát a zálogjog annak a másik tulajdonostárs ju­talékáról történt kitörlése következtében kizárólag terheli. (K. 6911 915. Pdt. II. 182.) 1110. Az egyetemleges jelzálogos adós nem támadhatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom