Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

40 állami szolgálat kötelékéből a fenti okból elbocsátott tisztviselők illetményeit leszállító miniszteri döntés esetére a Közigazgatási Bíróság előtti eljárást kizárná. Az a körülmény egymagában, hogy a tisztviselőnek az 1920: XI. t.-c. 4. §-ára alapított elbocsátása önállóan a Közigazgatási Bíróság előtt nem panaszolható, az illetmények leszállításának kérdésében a Közigazgatási Bíróság eljárását ép oly kevéssé akadályozhatja, mint ahogyan a tisztviselőnek fegyelmi uton kimondott elbocsátása illetményeinek a Közigazgatási Biróság előtti érvényesítését ki nem zárja. (1922. jun. 19. 1921. Hb. 60.) 58. 1896: XXVI. t.-c. 83. §. 1. p. Állami tisztviselő jogi {szaktanulmányi) pótlékának fizetés természete van, mihezképest az erre való igényből eredő vitás kérdésben az eljárás a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. (1922. jun. 19. Hb. 8.). 59. 1896: XXVI. t.-c. 83. §. 1. p. Az u. n. tanácsköztársaság által életbeléptetett heti munkabérek fizetés természetével nem birtak s ehhezképest a 3,988/1919. M. E. sz. r. alapján munkabérkülönbözet cimén utólag kifizetni rendelt járandóság tárgyában az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1921. dec. 19. Hb. 37.) 60. 1896: XXVI. t.-c. 83. §. 2. p. Állami alkalmazott nyugdíjigényének megállapítására irányuló eljárásban a közigazgatási biróság hatásköre a nyugdíjigénnyel elválaszthatatlanul kapcsolatos szolgálatképesség mellékkérdésének a vizsgálatára is kiterjed. A panasz tárgyát képező nyugdíjigény ugy az 1896: XXVI. t.-c 83. ^-ának 2. pontja, mint az 1912: LXV. t.-c. 120. §-ának 2. bekezdése értelmében a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik; ennek a bíróságnak tehát az 1896: XXVI. t.-c. 17. §-a alapján jogosultnak kell lennie a nyugdíjigénnyel elválaszthatatlanul kapcsolatos szolgálatképesség mellékkérdésének a vizsgálatára is. Igaz ugyan, hogy az 1912: LXV. t.-c. 120. §-ának g) pontja a közigazgatási biróság hatásköréből a nyugalomba helyezés föltételeinek vizsgálatát kizárja, ez azonban a törvényjavaslati indokolásból is kitetszőleg csak annak az adminisztratív jellegű kérdésnek az eldöntése szempontjából történt, hogy az alkalmazott a tényleges szolgálat kötelékében továbbra is megtartassék-e, avagy az alól fölmentessék. Ha azonban a tényleges szolgálati viszonyt az adminisztratív hatóság már megszüntette és ebben a helyzetben merül föl a nyugdíjigény jogosságának vitás kérdése: akkor a nyugalomba helyezés föltételeinek vizsgálata nem az emiitett adminisztratív szempontból jelentkezik, hanem a közigazgatási biróság védelme alá helyezett nyugdíjigénynek vált az igény jogosságának elbírálásától el nem választható alkotó részévé. Ellenkező felfogás mellett a nyugdíjigény jogosultságának kérdése a közigazgatási biróság védelme alól törvény ellenére teljesen kiesnék és a biróság hatásköre a közigazgatási hatóság által a szolgálatképesség alap-