Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

475 899. Birtokosi minőség igazolása. Cskt. 22. §. 612. sz. A csekk formális természetéből és a kibocsátót, valamint a forgatót a csekk beváltásáért a csekkbirtokossal szemben terhelő s egymástól független felelősség (Csekkt. 16. §-a) jogi természetéből következik, hogy a Csekkt. 22. §-ának 4. pontjában, illetőleg az ott felhivott váltótörv. 16. §-ában a csekkbirtokosi minőség igazolására megkivánt összefüggés létezésének elbírálásánál csakis a külső alaki legitimáció kivántatik meg, nem pedig egyúttal a forgatmányok belső, materiális jogszerűsége is. Ebből folyik, hogy ha az összefüggés a hátiratok között alakilag megvan, akkor az a kérdés, hogy valamelyik forgató cég forgatmányának egy vagy több aláírója az illető cég jegyzésére valóban jogosult-e a csekken alapuló követelés iránti perben, az alakilag legitimált felperes kereseti jogának elbírálásánál döntés tárgyává nem tehető. (E. H. 1918. évi április hó 5-én. P. IV. 6762 1917.) Csődjog.. 900. Jogcselekmények megtámadása. Cst. 27. §. 679. sz. A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott hat hónap nem anyagi jogi hatályú elévülési időfolyás, hanem a megtámadásra engedélyezett határidő, amelynek meghosszabbítása a* feleknek megegyező akaratelhatározása alól annál kevésbé van elvonva, mert a hat hónap lefolyása, mint a megtámadást kizáró ok, a hitelező javára szolgál, aki ellenkező tilalom hiányában erről a kedvezményről le is mondhat. Ebből folyik, hogy az utóbb csődbe jutott adós és hitelezője érvényesen megállapodhatnak abban, hogy bekövetkezendő csődnyitás esetében a közadósnak a csődnyitást hat hónappal megelőző időben telj esitett jogcselekményei, az egyéb törvényes előfeltételek fennforgása esetében szintén megtámadhatók lesznek. (E. H. 1916. évi január hó 12-én. Rp. IV. 5563 1915. szám.) 901. 680. sz. Törvényes zálogjoggal biró hitelező részéről a törvényes zálogjoggal terhelt dolgokra foganatositott biztosítási vagy kielégítési végrehajtás a csődtörvény alapján meg nem támadható. (E. H. 1916. nov. 14-én. Rp. IV. 23151916.) 902. 681. sz. A végrehajtás folytán teljesített fizetés megtámadásával a végrehajtási eljárás és az azzal szerzett zálogjog is megtámadottnak tekintendő. (E. H. 1917. évi január hó 16-án. Rp. IV. 5717/1916.) 903. 682. sz. Az ingatlanra szerzett zálogjog kiterjed a zálogtárgy tartozékára, valamint a hasznokra is. Ebből folyik, hogy a hitelezőnek az a ténye, hogy az anyagi jogon alapuló s megtámadhatatlan zálogjogát a válságos idő alatt a zálogtárgy hasz-