Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

467 Minthogy a kereseti áruküldeménynek a megállapított tényállásban vázolt körülmények között történt kifosztása, annak kimutatása nélkül, hogy ez a cselekmény a vasút közegei vagy más személy ellen alkalmazott erőszakos eljárás kifejtése mellett vitetett véghez, az általános biztosítási feltételek 1. §-ának 1. pontjában meghatározott s az alperes kártérítési felelősségét kizáró erőhatalmi jellegű eseménynek nem minősíthető, mert egymagában a fosztogatók fenyegető magatartása tényleges erőszak alkalmazása nélkül nem meríti ki a lázadás vagy erőszak fogalmát, s különösen akkor nem, amikor ebben az esetben az látszik megállapíthatónak, hogy a kérdéses áruküldeményt vasúti munkások és pedig minden erőszak kifejtése nélkül fosztották ki: ennélfogva vonatkozó okfejtése szerint helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította. (1922. évi okt. 11-én. — P. IV. 656/922. sz.) 871. A kockázatviselés az életbiztosításnak ís mellőzhetetlen feltétele. Kt. 498. §. 678. sz. Az életbiztosítási ügylet jogi természetének és gyakorlati céljának szemmeltartása mellett, nem lehet életbiztosításnak minősíteni az olyan ügyletet, amelynek kikötései a biztosított összeg kifizetésének feltételeit akként határozzák meg, hogy a biztosító részéről való kockázatviselés teljességgel ki van zárva. K. A KT. 498. §-a értelmében életbiztosításnak az az ügylet tekintendő, amely által a biztosító ellenérték (díj) kikötése mellett bizonyos öszszeg fizetésére kötelezi magát akként, hogy fizetési kötelezettsége a biztosítottnak élettartamától, egészségétől, vagy testi épségétől van függővé téve. A most idézett törvényhely szövegével szemben nem lehet kétséges, hogy az itt említett egyenérték (dij) nem a biztosított összegnek, hanem a biztosítás elvállalásának ellenértékét jelenti, mert az életbiztosítási szerződés létesítésének célja a biztosított, illetve a szerződő fél részéről épen az, hogy a biztosítási összeg a biztosított esemény bekövetkeztével fizetendővé váljék, tekintet nélkül arra, hogy a biztosító a viszontteljesitésül kikötött bizositási díjnak a biztosítás tartama alatt befizetett összegében a biztosítási összegnek megfelelő ellenszolgáltatást kapott-e vagy sem? Ebből az ügyletértelmezésböl okszerűen folyik, hogy a kockázatviselés az életbiztosításnál is fogalmi tényezője az ügyletnek abból a szempontból, hogy a biztosítási összeg fizetésének kötelezettsége a törvényes feltételek fennforgása mellett a biztositót feltétlenül terheli akkor is, ha a neki a biztosított esemény bekövetkeztének időpontjáig lefizetett dijak összegében számbavehető ellenszolgáltatásban nem részesült, tehát az életbiztosítási ügylet jogi természetének és gyakorlati céljának szemmeltartása mellett, nem lehet életbiztosításnak minősíteni az olyan ügyletet, amelynek kikötései a biztosított összeg kifizetésének feltételeit akként határozzák meg hogy a biztosító részéről való kockázatviselés teljességgel ki van zárva. Ezt a tételt igazolja a KT. 505. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezésből levonható jogi következtetés is, ami nem hagy fenn kétséget abban a tekintetben, hogy a kockázatviselés az életbiztosítás minden fajánál mellőzhetetlen feltételnek tekintendő. A kereset alapjául szolgáló 1911. június 17-én kiállított A) alatti köt*30