Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

372 Jogrendszerünk szabályai szerint az örökösnek jogában áll a megnyilt örökséget elfogadni vagy viszautasitani. Ez a kötelesrészre áll, mert a kötelesrész is örökség s arra is kiterjednek az örökségre vonatkozó általános szabályok. Ez az elfogadás vagy visszautasítás a kötelesrészre jogosultnak a személyes joga. Alapja a kötelesrésznek a legbensőbb és legközelebbi vérségi összeköttetés, a felmenő és lemenő ági rokonok között levő vérségi kapcsolat. Ezt a családi érzületet és a vérségi kapcsolat hatását megsemmisitő nagy családi események idézik rendszerint elő azt, hogy az örökhagyó a maga szükségörökösét a vagyonban való örökösödésből kizárja. Benyúlást engedni a családok legbelsőbb életébe a hitelezőnek csak abból az okból, mert ennek vagyonjogi követelése áll fenn a kötelesrészre jogosulttal szemben, megengedhetetlen. Ehhez járul még az a további szempont, hogy arról a hitelezőről, aki követelésének a behajtása céljából arra van utalva, hogy az örökhagyónak végrendeletével, jogügyletével szemben adósának a kötelesrészhez való igényét ennek ellenére érvényesitse, a kielégítést az adós kötelesrészéböl keresse, fel kell tenni azt, hogy már a szerződés megkötésekor számított arra. hogy adósának lemenő, vagy felmenő ági rokona után való örökösödését bevárja s abból az örökségből talál kielégítést. Az ilyen alapra támaszkodó hitelezés erkölcsileg megengedhetetlen s az erkölcs alapján nyugvó jog nem nyújthat segédkezet az ilyen hitelezőnek abban, hogy az a családi élet legbensőbb rejtekeibe behatolva, keressen követelésére nézve kielégítést. Az a végrendelkező, aki a kötelesrészre jogosultat az örökösödésből kizárja, a hitelezővel semmiféle jogviszonyban nem áll, annak a jognak a gyakorlásánál tehát, hogy vagyona felett tetszése szerint végrendelkezzék, hogy a kötelesrészre jogosultat az örökösödésből kizárja, a szükségörökösnek hitelezőire semmiféle tekintettel lenni nem tartozik és igy nem köteles figyelembe venni azt sem, hogy ha ő a végrendelkezési jogával nem él, a hitelező az örökséget elfogadó örökösnek végrendelet nem létében jutó vagyonából kielégítést találhatna. Az a körülmény, hogy valaki a törvény adta jogával él, már egymagában kizárja azi, hogy a vele jogviszonyban nem álló, liarmadik személy az őt megillető, más jogból folyólag, az azzal a joggal való élést meghiúsíthassa, az annak eredményét alkotó jogügyletet megtámadhassa. Mivel a végrendelkező a végrendelet tételénél csak a törvény adta jogával él s a vele semmiféle jogviszonyban nem álló harmadik személynek az örökösökkel szemben fennálló jogára tekintettel lenni nem tartozik, nem adható meg a jog a végrendelet s az ezzel egy tekintet alá eső ajándékozás megtámadására és a szükségörököstől a végrendelettel vagy ajándékozási ügylettel elvont kötelesrésznek az érvényesítésére a kötelesrészre jogosult hitelezőnek. A mást — a jelen esetben a kötelesrészre jogosultat — netán megillető jog harmadik személy — a jelen esetben a kotelesrészre jogosultnak a hitelezője — javára sem a támadásra, sem a védelemre eszközül nem használható. A kötelesrészre jogosultnak az az eljárása, hogy a végrendeletben megnyugszik, hogy a végrendeletet, illetve az örökhagyó ajándékozását az őt megillető kötelesrész érvényesítése céljából meg nem támadja nem te-