Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
367 ha a gyermek kiskorúságban halna meg, az utóörökös nevezés a gyermek nagykorusitásával hatályát veszti és az utóörökósodési jog akkor sem érvényesíthető, ha a gyermek nagykorusitása után, de még 24. életéve előtt halt meg. (E. H. 1914. nov. 25-én. 3393 1914.) 662. Bsz. 1636. §. Ha az előörökös az utóörökös előtt hal meg, az utóöröklési jog megszűnik, hacsak a végrendeletből nem állapitható meg a végrendelkezőnek az az akarata, hogy utóörökösrendelést nem csupán az utóörökösül megjelölt személyre szorította, hanem azt annak lemenőire is kiterjeszteni kívánta. Az ideiglenes törvénykezési szabályok hatálya. K. A fellebbezési bíróság helyes megállapítása szerint a magyar igazságszolgáltatás szervezése végett összehívott országos értekezlet az 1861. évi január 23-tól március 4-ig tartott tanácskozásain készítette el az ideiglenes törvénykezési szabályokat és azokat az országgyűlés elé terjesztette. A képviselőház ezeket a szabályokat 1861. évi június 22-én, majd július 1-én a főrendiház is a bíróságok által eljárásaiknál követendő szabályként ajánlotta, 1861. évi július 20-án azokat Ö Felsége is helybenhagyta. Ezek után az országbírónak 1861. július 23-án az összes törvényhatóságokhoz küldött körlevele szerint a m. kir. Kúria 1861. évi július 23-án tartott teljes vegyesülésében határozatilag ünnepélyesen kijelentette, hogy ,,az országbírói értekezlet által ideiglenesen javaslatba hozott törvénykezési szabályokat, miután azok Ö cs. és kir. Felsége által legkegyelmesebben helybenhagyatván, az országgyűlés képviselőházának f. évi Szent Iván hava 22-én és a főrendiháznak f. évi Szent Jakab hava 1-én hozott egybehangzó határozataiban ideiglenes kisegítő gyanánt használhatóknak kimondattak addig, míg az alkotmányos törvényhozás máskép nem rendelkezik, azonnal mindennemű törvényes eljárásában állandó zsinórmértékül követendi." A király az 1861. évi november 5-én a kir. Kúriához intézett leiratában ismételve azt rendelte ugyan, hogy mind a Kúria, mind a törvényhatósági közegek az országbírói értekezletnek szabályai szerint járjanak el ennek a körülménynek azonban nincs jelentősége annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályok mely időtől kezdve tekintendők érvényben levő jogszabályoknak, mert ebből a szempontból egyedül az az irányadó, hogy a szóban forgó szabályok, mint általános jogszabályok, mikor alkalmaztattak a jogszolgáltatásban, már pedig az előadottak szerint a király által különben már 1861. évi július 20-án jóváhagyott ideiglenes törvénykezési szabályokat a kir. Kúria az 1861. évi július 23-án hozott határozata szerint azonnal alkalmazásba vette. Ebből folyóan a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn azt állapította meg, hogy néhai Sz. István halálakor — 1861. évi október 22-én — az ideiglenes törvénykezési szabályok voltak érvényben, és hogy ekként az örökhagyó végrendeletén alapuló utóöröklési jog nem az osztrák polgári törvénykönyv, hanem az országbírói értekezlet 19. §-a értelmében a magyar törvények szabályai szerint bírálandó el. A magyar jog szabályai értelmében abban az esetben, ha az előörökös az utóörökös előtt hal meg, az utóöröklési jog megszűnik, hacsak a végren-