Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

365. Ezt a bizonyítást az elsőrendű alperes vállalta is, de az elfogadható eredményre nem vezetett. (1918. május 28. Rp. I. 2478 918.) 656. Külföldön alkotott végrendelet. 1876: XVI. t.-c. 39. §. Külföldön az osztrák-magyar konzuli hivatal előtt alkotott végrendelet alaki szempontból érvényes, ha alkotásánál a konzulátusra vonatkozó alakszerűségek betartattak. (E. H. 1914. évi november hó 18-án. 1761 1914.) 657. Végrendelet értelmezése. Ha az örökhagyó valakinek összes értékpapírjait hagyta: ezalatt a közönséges adóslevelek nem értendők; a takarékpénztári betéti könyv pedig csak akkor, ha kitűnik, hogy az örökhagyó azt a végrendelkezéskor olyan értékpapírnak tekintette, amelyet a részesítettnek akart juttatni. (K. 1917. május 2. P. I. 1547 1917. sz. Mj. Dt. XI. 298.) 658. Nem tilos, sem nem erkölcstelen az a végrendeleti fellétel, amely szerint az örökös abban az esetben, ha más vallásbelihez menne férjhez, vagy olyan emberhez, aki nem volna szerb nemzetiségű, elveszti minden jogát az örökségre. (K. 1918. nov.. 19. 3839 918.) 659. Utóörökös nevezése. Bsz. 1636. §. A törvénykezési gyakorlatban kialakult jogszabály szerint az örökhagyónak joga van ugyan ahhoz, hogy örökösének a kortársak közül több utóörököst rendelhessen ki és hogy ezek között az egymásután következés sorrendjét megállapíthassa, az utóörökösödés azonban ebben az esetben is csak egy fokon valósulhat meg, s ha a kijelölt utóörökösök közül valamelyik az örökséget megszerzi, a sorrendben utána következőkre az utóörökcsnevezés önmagától hatálytalanná válik. Az a jogszabály, hogy az utóörökösödés csak egyfokon érvényesülhet alkalmazandó abban az esetben is, ha nyilvánvaló, hogy az érdekeltek az örökhagyónak az ismétlődő utóörökösödésre vonatkozó akaratát ugyanabban a hagyatékban magukra kötelezőnek ismerték el és fenntartani kivánták, mert ez irányú megállapodásuk szintén a vagyonnak hitbizományszerü lekötését eredményezné, ami pedig sem közérdekből, sem magánérdekből nem engedhető meg. K. A törvénykezési gyakorlatban kialakult jogszabály szerint az örökhagyónak joga van ugyan ahhoz, hogy örökösének a kortársak közül több utóörököst rendelhessen ki és hogy ezek között az egymásután következés sorrendjét megállapíthassa, az utóörökösödés azonban ebben az esetben is csak egy fokon valósulhat meg, s ha a kijelölt utóörökösök közül valamelyik az örökséget megszerzi, a sorrendben utána következőkre az utóörökösnevezés önmagától hatálytalanná válik. Ezt a jogszabályt a birói gyakorlat, már a néhai V. Elek hagyatékának tárgyalását megelőzően is alkalmazta. Azokból a megállapodásokból pedig, amelyek ebben a hagyatékban a fiági utóörökösödés tárgyául kijelölt vagyon