Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

vényes örökösödés címén nem igényelheti. (E. H. 1915. évi december hó 14-én. Rp. I. 5797 1915.) 632. Ági érték és devalváció. Az örökhagyó részére apja által ajándékul vásárolt és közvetlenül az örökhagyó nevére irt ingatlan nem ági, hanem szerzeményi vagyon. Ági érték csak az apa által adott vételár. Közömbös, hogy a korona időközben elértéktelenedett; az ági örökös tehát a mai értékét nem követelheti. (K. I. 1287 1922. J. K. 1923. 31. 1.) 633. Özvegyi jog. Bsz. 1555. §. Az özvegyi jog magában foglalja mint kevesebbet a tartásra való jogot is, amelynek összege akár jogerős birói Ítélettel, vagy egyességgel akár bíróságon kívüli egyességgel állapíttatott is az meg, a változott viszonyokhoz képest felemelhető vagy leszállítható. (K. 1923. szeptember 27. P. I. 5693 922.) 634. Érdemetlenség. A fennálló törvénykezési gyakorlat szerint az özvegyi jogra érdemetlen az a nő, aki özvegységének tartama alatt olyan magaviseletet tanusit, amelynek következtében tartást sikerrel férje életében sem követelhetne, az érdemetlenséget pedig maga után vonja egymagában már az a tény is, ha az özvegynek házasságon kivül gyermeke születik, még ha nem élne is mással ágyassági viszonyban. Ez a szabály akkor is áll, ha az özvegy a lakás és használat jogát férjétől halál esetére szóló ajándékozás révén kapta. Az érdemetlenség megállapítására nemcsak a leszármazóknak, hanem az örökhagyó egyéb örökösének is kereseti joga van. A fennálló anyagi jogszabályok szerint élők közötti ajándékozási ügyleteknél az ajándék visszavonására rendszerint csak az ajándékozónak van joga s ez a jog csak akkor száll át örökösére, ha az ajándékozó visszavonási szándékát határozottan kinyilvánította, vagy ha őt illetően a visszavonás jogának gyakorlását maga a megajándékozott tette lehetetlenné. Az ajándékozó életében foganatba ment ajándékozás nem halál esetére szóló, hanem élők közti ajándékozás. Az érdemetlenné vált özvegyet nem lehet kötelezni a kereset beadásától folyó hasznok kiadására. (K. 1920. jan. 27. P. T. 1121919.) 635. Az ágyasságban élő özvegy az özvegyi jogra érdemetlenné válik. Tsz. Joggyakorlatunk szerint az özvegyi jog lényegében nem egyéb, mint a férjet terhelő nőtartásnak az örökösökkel szemben a törvényes korláton belül való elismerése; maga a nőtartás azonban olyan erkölcsi követelményektől függ és mintegy jutalma azoknak a követelményeknek, amelyeket a nő joghátrány nélkül meg nem sérthet, még pedig a férj halála után sem, mert különben a férj halála után oly előnyökben részesülhetne, amelyeket férje életében feltétlenül elveszítene.