Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

339 körzeten túl már elvesztik a méhek a támadásra utaló ingerlékenységüket és mindezek nyomán kérte a tényállásnak és illetve ehhez képest annak a megállapítását, hogy a kiemelt körülmények tekintetbevétele mellett kizártnak tartandó az, miszerint a felperes lovait az alperes kaptáraiból kirepült méheken kivül másoknak a méhei sérelmezték volna meg. Minthogy pedig az esetre, ha bizonyítást nyerne az, hogy a panaszolt sérüléseket tényleg az alperes méhei okozták, az alperes az általa tenyésztett állatok által okozott sérülések következtében keletkezett károkért jog szerint felelősségre vonható. A fellebbezési bíróság ugy a helyszíni viszonyok kellő feltüntetésére, másfelől pedig a méhek különös természetrajzi sajátságainak szakszerű megállapítására vonatkozóan a felperes részéről ajánlott további bizonyításfelvételt és ahhoz képest a tényállás megállapítását jogszabálysértéssel mellőzte. (1916. nov. 9. 3439/916.) 591. Állat okozta kár. Bsz. 1491. §. 528. sz. Az általános vagyonjogi szabályok értelmében az állat által másnak okozott kárért az állattartónak feltétlen kártérítési felelőssége a hasznos háziállatokra ki nem terjeszthető és az csak akkor állapitható meg, ha a károkozás ténye az állattartó tulajdonos gondatlanságára vezethető vissza. (E. H. 1917. évi november hó 29-én. Rp. VI. 4688/1916.) 592. 529. sz. Az, aki állatoknak csupán legeltetési őrizetét vállalta el, felelősségére nézve az állattartóval nem esik egy tekintet alá és felelőssége csak akkor áll be, ha a veszély elhárítása körül kellő gondosságot ki nem fejtett. (E. H. 1918. évi február 21-én. Rp. VI. 5530 1917.) 593. Kártérítés robbanó anyag tartása alapján. Bsz. 1492. §. 526. sz. A szülő, aki a lőfegyvert lakásán nyilt helyen akként tartja, hogy ahhoz kiskorú gyermeke hozzáférhet — az utóbbi által a lőfegyverrel harmadik személynek okozott sérülésért kártéritéssel tartozik. (E. H. 1914. évi április hó 22-én. 1523/1914. P.) 594. 531. sz. Aki robbanékony anyagokat tart készletben anélkül, hogy azt valamely jogos érdek védelme szükségessé tenné vagy hogy erre állásánál fogva kötelezve volna, az a felrobbanásból másokra háruló kárért, erőhatalom esetét kivéve, feltétlenül felel. (E. H. 1916. évi november hó 2-án. P. VI. 4109 1916.) 595. Veszélyes üzem okozta kár. Bsz. 1493. §. 547. sz. Birói gyakorlaton alapuló jogszabály, hogy aki bármely célra oly üzemmódot alkalmaz, amely természeténél fogva másokra különös veszéllyel jár, vétkessége nélkül is felel az ilyen üzemmódból másokra háruló károkért. Az úgynevezett erősáramú villamosság előállitására és szolgáltatására berendezett vállalat ilyen természetű veszélyes üzem. (E. H. 1916. évi április hó 4-én. P. VI. 6743/1915.) 22*