Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

317 Az alperes által felhozott azok a körülmények, hogy az 1919. évben bekövetkezett forradalom, a román megszállás és az ennek következtében beállott gazdasági helyzet az építkezést lehetetlenné tették, az alperes kötelmét nem szüntették meg, hanem csak arra szolgálhattak alapul, hogy az alperes az építkezést mindaddig elhalaszthassa, mig az általános gazdasági helyzet azt lehetővé teszi. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala idejében az alperes kötelmére nézve oly gazdasági akadályok, melyek annak teljesítését lehetetlenné tennék, vagy akadályoznák, fenn nem forognak: a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt az által, hogy az alperest a szóban lévő istálló felépítésére kötelezte. (1922. okt. 6. 1958/922.) 548. Bsz. 1333., 1335. §. A mű megrendelője a hibás művet addig, mig a műhiba nincs megszüntetve, átvenni akkor sem köteles, ha a hiba könnyen megszüntethető. K. A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a . Sz s" cimü képen az a beállítási hiba van, hogy egy ekefogat a szántásnak nem arra az oldalára van állítva, melyen lennie kellene Minthogy a mü megrendelője a hibás müvet addig, míg a műhiba nincs megszüntetve, átvenni akkor sem köteles, ha a hiba könnyen megszüntethető: alperes az emiitett és felperes rendelkezésére bocsátott kép árának kifizetésére jelenleg annál kevésbbé kötelezhető, mert N. J. tanúnak a fellebbezési bíróság által bizonyítékul elfogadott vallomása szerint a képek még készülőfélben voltak akkor, amikor felperes figyelmét az emiitett műhibára felhívta. Minthogy tehát a fellebbezési bíróság alperest jogszabály megsértésével kötelezte a „Sz. . . . s" cimü kép ára fejében 1.500 K. tőkének és ezután 5% kamatnak fizetésére: e részben a fellebbezési bíróság ítéletét az alperes felülvizsgálati kérelmére meg kellett változtatni. (1918. okt. 12. 2584 918.) 549. Vállalkozó felelőssége épület hiányáért. Bsz. 1333. 1335. §. A vállalkozó az épületnek azon hiányaiért, amelyek a szerződési terv és költségvetéstől eltérő épitéséből erednek, a kikötött jótállási határidőn túl is felelős. Felelős a vállalkozó azért is, hogy az épitkezéshez nem megfelelő anyagot használt, még akkor is, ha az építkezésre nem alkalmas anyagot az épittető adta volna és ha az építkezés a terv- és költségvetésnek megfelelően vitetett ugyan kei-esztül, azonban a vállalkozó, mint szakértő elmulasztotta a nem szakértő építtetőt a terv hiányaira figyelmeztetni. (K. 1918, okt. 23. P. II. 2634 1918. sz.) 550. Dijkitüzés. 459. sz. A ,,Magyar Tudományos Akadémia" által jutalomdíj kitűzésével hirdetett pályázatra való felhívás folytán az abban résztvett fél és az Akadémia között keletkezett jogviszony oly természetű, hogy a pályázat sorsa felett minden más tényező kizárásával dönteni egyedül az Akadémia \an hivatva. Ugyanezért döntése végérvényesnek és ebből ki-