Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
304 az Ítéleti ténymegállapításból, hogy a fűtőberendezés jelenleg sincs üzemképes állapotban, következtethető, hogy az utóbbi évek fűtési idényében a központi fűtés üzeme a fennforgott és erőhatalomnak tekinthető rendkívüli körülmények közrehatása folytán ehelyütt is szintén szünetelt. Közismert tény, hogy a pénz elértéktelenedése, a nyersanyagokban jelentkezett hiány s a termelési költségek nagyarányú fokozódása, s ezzel kapcsolatban a közszükségleti tárgyak árának rohamos emelkedése folytán, a gazdasági helyzetben oly rosszabbodás állott be, hogy általában és főként a székesfővárosban, a lakosságnak túlnyomó része a létfentartáshoz feltétlen szükségelt anyagi eszközök, az úgynevezett elemi szükségletek megszerzésére is képtelenné vált és igényeit a legnagyobb mérvben lefokozni kényszerült. A fűtőanyagok árának nagyarányú emelkedése s a némileg jutányosabb hazai termékek beszerezhetésének még jelenleg is korlátolt volta mellett, aránylag csak kevés, nagy jövedelmű egyén engedheti meg magának azt a kényelmet, hogy az egész lakását rendszeresen füthesse. A személyi és anyagi viszonyokat ily mérvben érintő válságos gazdasági helyzetben a központi fűtés üzemének felvételét csakis a feltétlen szükségesség indokolhatná, ha és amennyiben a bérlemény fűtése egyéb alkalmas vagy jutányosabb uton és módon eszközölhető nem volna. De tekintettel az érintett válságos gazdasági viszonyokra, s arra a kényszerhelyzetre is, hogy a jelenlegi lakáshiány következtében a lakóknak módjukban sem áll a bérelt lakást vagyoni viszonyaiknak megfelelő jutányosabb, olcsóbb lakással felcserélni, ügydöntő fontosságú az a szempont is, hogy vájjon a központi fűtés csak az összes lakások bevonásával valósitható-e meg és hogy az azzal kapcsolatos kiadások az egyes bérlök anyagi tcljesitőképességét nem haladják-e meg és így anyagi létüket veszélyeztető terhet nem képeznek-e? Mindezeknek a körülményeknek a mérlegeléséhez s elbírálásához azonban annak a megállapítása szükséges, hogy a bérelt helyiségek kályhával füthetők-e s a jogos igény és indokolt szükségletnek megfelelőleg kályhákkal e! vannak-e látva, s hogy a központi fűtés szünetelése alatt a lakók miként pótolták s pótolják a jelen fűtési idényben e részben a szükségleteiket. Összegszerüleg megállapitandók tehát a központi fűtéssel előreláthatólag és szükségszerüleg felmerülhető kiadások és az, hogy ezekből a kiadásokból az egyes bérlőkre az 1917. évi és a jelenlegi bérek arányában a bérleményben elhelyezett fűtőtestek számához viszonyítva, mily összeg esik, megállapítandó, hogy a központi fűtés, az annak bevezetését ellenző bérlők bérleményének a kikapcsolásával megvalósítható-e s ebben az esetben a kiadások mennyiben csökkennek? Végül megállapítandó a tényállás arra vonatkozólag is, hogy a központi fűtőberendezés üzemképes állapotba helyezése mennyi időt igényel s mennyi kiadással jár. (1921. dec. 14. 5198/921.) 505. Lift üzembe helyezése és gazdasági lehetetlenülés. Bsz. 1232. §. Köztudomásúak azok a háborús gazdasági átalakulások, melyek szerint — a szabad forgalom tárgyát képező anyagárak és munkabérek nagyságára figyelemmel — a házak