Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

293 K. A jelzálogilag biztosított adósság külön kikötés nélkül is átszáll i-7 uj tulajdonosra, következőleg annak a kikötésnek, hogy alperes, mint vevő a megvett birtokot terhelő jelzálogkölcsönöket teljes összegében átveszi, nem tulajdonitható az az értelem, mintha alperes eme kölcsönökért csak mint dologi adós kivánt volna felelősséget vállalni, mert ebben az esetben a külön tett átvállalási nyilatkozatnak célja nem volna, hanem a kikötés csak akként értelmezhető, hogy alperes a kölcsönökért személyes kötelezettséget kivánt vállalni, aminek a joghatálya viszont az, hogy az eredeti adós az átruházott adósság tekintetében az uj tulajdonossal szemben ir:inden személyi és dologi felelősség alul felszabadul. Miután pedig a csatolt árvaszéki iratok szerint alperes az átvállalt tartozásokat nagyrészt már kifizette, nincs megállható alapja felperes ama panaszának, hogy alperes a kereseti ingatlanok tulajdonátruházása folytán nyert nyilvánkönyvi jogot felperes érdekeinek a megröviditése céljából rosszhiszeműen szerezte volna meg. Nem helytálló végül felperesnek az 1877. évi XX. t.-c. 33. §-ában foglalt törvényes rendelkezés megsértésére irányuló panasza sem, mert a tékozlás miatt gondnokság alá helyezett egyén terhes szerződéseket nem köthet ugyan, a gondnokság alá helyezésnek eme jogmegszoritó hatása azonban a hivatkozott törvény 33. §-ának szorosan magyarázandó rendelkezése értelmében csak a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először történt beiktatását követő napon veszi kezdetét, a hirdetmény közzététele előtt tehát a tékozlónak cselekvőképessége érintetlenül fennáll, következőleg alperes még a hirdetmény közzétételét megelőző időben a kereseti ingatlant jogérvényesen szerezhette meg. (1923. okt. 12. — P. III. 5761/1922. sz.) 490. Bsz. í 114. §. 480. sz. A csatornázásért és útburkolásért a közigazgatási szabályok szerint az ingatlan után fizetendő járulékokat az ingatlan tulajdonának a csatornázás és útburkolás befejezése után, de a járulék kivetése, illetőleg esedékessége előtt vételszerződéssel átruházása esetében is a szerződő feleknek egymáshoz való jogviszonyában és külön kikötés hiányában az eladó köteles viselni. (K. 1916. ápr. 15. 10. sz. polg. jogegys. dtv.) K. A perekben a felek közti szerződéseknek amaz értelmezése képezte vita és döntés tárgyát, hogy az általánosságban tehermentesen eladott ingatlan terhei közé számithatók-e azok a csatornázási, illetve utcakövezési járulékok, amelyek ezen művek befejezése és a tulajdonjog átruházása után lettek kivetve és egészben vagy részben behajtva. A beszerzett budapesti és pozsonyi csatornázási és útburkolási szabályrendeletek szerint a járulékok arra vettettek ki, aki a kivetés idejében az ingatlan tulajdonosa, azonban annak személyes tartozását is képezik s magát az ingatlant, amely után kivetették, terhelik. A dologi terheknek, akár valamely jogszabályon, akár magánjogi szerződésen alapulnak, jellegzetes ismérvük az, hogy magával az ingatlannal egybekötve s azt terhelve, az előre meghatározott vagy határozatlan ideig