Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

279 Sem ezzel, sem pedig azzal, hogy az ellentétes szakértői vélemények tartalmának tüzetes mérlegelése után az utóbb meghallgatott szakértők többségének véleményét vette alapul, a fellebbezési bíróság jogszabálysértést nem követett el, mert ez a szabad birói belátásnak és illetőleg a bizonyítékok szabad mérlegelésének az eredménye, ami a Pp. 270. és 534. §-ai értelmében a felülvizsgálat keretéből ki van zárva. Ekként az alperes által 259.552 K-ban nem vitásan eszközölt beruházások levonása után, a fellebbezési bíróság az opció ingatlanok ellenértékét 5,152.408 koronában jogszabálysértés nélkül állapította meg, következéskép peres feleknek ezt meghaladó panaszai nem helytállók. Minthogy ezzel a megállapítással az az ellenérték (vételár), amelynek szolgáltatása ellenében alperes az öt megilletőnek már jogerejüleg kimondott vételi jogát (opcióját) érvényesítheti, végérvényesen meg van határozva, azonban a fellebbezési bíróság a megállapított ellenérték megfizetésére határidőt nem tűzött ki, Ítéletének ezt a hiányát a felek, főleg a felperesek érdekében e helyütt ki kellett egészíteni s egyúttal arra az esetre, ha a jelen Ítéletben megszabott határidő alatt alperes a rendelkező rész szerinti kötelezettségét nem teljesítette, őt olybá kellett tekinteni, mint aki vételi jogát érvényesíteni nem kívánja és ennek következményeként alperesnek a vételi jogát megszűntnek kellett kimondani, amely esetben a jelen felülvizsgálati eljárás költségét is ő köteles viselni. Ettől a feltételes költségviseléstől eltekintve, a felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget a kir. Kúria a felek között kölcsönösen megszüntette. Az ügy érdemére vonatkozóan ugy felpereseknek, mint alperesnek többi panaszpontjai, amelyek a m. kir. Kúriának fenti állásfoglalásával ellenkeznek, tárgytalanokká váltak, azokra tehát egyenként kiterjeszkedni nem kellett. (1923. évi február hó 21-én. — P. III. 7531/922.) A felperes ezután perujitási keresetet adott be, melyre a kir ítélőtábla a következő ítéletet hozta: B. Felperesek perujitási keresetükben kérték a m. kir. Kúria P. III. 1544/23/1921. számú közbenszóló Ítéletét, úgyszintén annak P. III. 7531/47/922. számú végitéletét hatályon kivül helyezni és kimondani, hogy az alapperbeli iratoknál B. alatt elfekvő bérleti szerződés 11. pontjában biztosított vételi jog (opció) gazdasági lehetetlenülés cimén megszűnt és nem gyakorolható. Alperes kérte felpereseket perújítás iránti keresetükkel, valamint kérelmük érdembeli részével is elutasítani és az összes költségekben is marasztalni. Felperesek keresetüket a Pp. 563. §-ának 11. pontjára fektették és annak indokolására a következőket hozták fel: A közbenszóló és a végitélet az alapperbeli döntéseknek perújítással megtámadott részét a feleknek a felülvizsgálati tárgyalás alkalmával tett egyező kérelmére és egyezségszerü megállapodására fektették. Ezzel szemben bizonyítani kívánták felperesek, még pedig a perujitási keresetben felsorolt tanukkal, hogy a m. kir. Kúria által a közbenszóló Ítéletben és a végitéletben megállapított nyilatkozatok nem akként történtek, miként ezt a felhívott Ítéletek megállapítják, hanem csupán