Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

263 is megtérítsék. Az alperesek ugyanis az által, hogy a vételárrészletet a felperesek sem vissza nem fizették, sem a felperes javára biróí letétbe nem helyezték s azt a felperestől elvonták, a felperest megkárositották s ezt a kárt más módon meg nem térithetik, mintha a jelzett értékkülönbözetet a felperesnek megadják. E részben irányadó volt az az időpont, amikor az alperesek az ingatlanokat a felperes birtokából visszavették, vagyis az 1915. év tavasza. (1923. szept. 4. 8051/922.) 471. Vételárfelemelés a gazdasági viszonyok megváltozása alapján. Bsz. 1114. §. Az apa 1916. évben arra kötelezte magát, hogy, ha a házból eltávozik, az abból őt illető egynegyed részt fiának 2000 K. készpénz ellenében átengedi, és ,,ezen megállapodáson egyik fél sem változtathat semmiféle körülmények között". A teljesités időpontjában az ingatlan értéke 100.000 K-ra emelkedvén, a fiu az ingatlanrész átadását csak a megváltozott — érték 25.000 korona — ellenében követelheti. (K. V. 5253/1921. J. K. 1922. 144. 1.) 472. Alperes 1922. január 15-én vette meg az ingatlant 1,200.000 K-ért, amiből 400.000 K-t azonnal lefizetett, a többit máj. 1-én kellett volna megfizetnie. Ennek nem tett eleget, mire május 16-án felperes felhivta a fizetésre azzal, hogy nem fizetés esetén eláll az ügylettől. Alperes a 800.000 K-t csak a szerződés hatálytalanítása iránti per folyamán 1922. július hó 8-án helyezte birói letétbe. Felperes nem fogadta el és nem is volt köteles elfogadni az alperes által a per során tett azt az ajánlatot, hogy alperes a május 16. és július 8. közötti koronaértékcsökkenést megtériti. Mert az elkésett letétbehelyezés nem bir a joghatályos fizetés jellegével. A szerződés hatálytalanítása és az egy részben már a vevő birtokában volt ingatlan visszabocsátása ellenében a felperes nemcsak 400.000 K. vételárrészletet visszafizetni, hanem az 1922. január 15-től, mint a pénzfelvétel napjától beállott koronaértékcsökkenést is megtéríteni köteles. (K. 1923. november 15. P. VI. 4858 1923.) 473. Az adásvételi szerződés szerint a vevő a nagyszebeni általános takarékpénztár javára az ingatlanon bekebelezett kölcsönt, a vételárba betudandólag, oly összegben veszi át, a mennyit az 1921. január 1-én tőkében és járulékban kitesz. Vevő a jelzálogos tartozást nem fizette ki, mire az eladó a vételárhátralék megfizetése iránt keresetet indított. Az 1921. január 1. után a korona értékében beállott változás az alperes terhére esik; és a per eldöntésénél lényeges kérdés az, hogy a bekebelezett adósság 1921. január 1-én mily összeggel lett volna kifizethető, tekintettel arra, hogy a jelzálogos hitelező telepe Magyarországtól elszakított területen fekszik és ekként a trianoni békeszerződés értelmében joga van az adósság megfizetését román pénzértékben követelni, a lei árfolyama pedig