Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

238 A peresfelek ennek a jogügyleti akaratának a tartalma értelmében a hitelezés tárgyául az az aranykoronaérték szolgált, amellyel a hátralékos vételár a jogügylet megkötésekor birt, amiből következik, hogy alperesek leiperesnek ezt az értékét, illetve papirkoronában az annak a fizetés teljesítésekor megfelelő értékű összeget tartoznak megfizetni abban az esetben is, ha a fizetést nem e szerződésileg kikötött esedékességi időben, hanem később teljesitik. Alapos tehát a felperesnek felülvizsgálati panasza abban a részben, hogy a fellebbezési biróság Ítélete a peresfelek jogügyleti akaratának, s az alperesek által annak értelmében vállalt kötelezettségnek nem felel meg, s ennek folytán jogszabályt sért annyiban, hogy alperesek az esedékessé vált s alperesek által mind ez ideig ki nem fizetett vételárrészletek aranykorona értékének nem a teljesítés, hanem az esedékesség napján volt egyenértéke megfizetésére köteleztettek. Ennek folytán a kir. Kúria a fellebbezési biróság ítéletének a per főtárgyáról rendelkező részét megváltoztatta s alpereseket a törvényes fizetési eszközül szolgáló papirkoronában a rendelkező rész szerint meghatározott összeg fizetésére kötelezte, mert a fellebbezési biróság által megállapított s meg nem támadott tényállás szerint az alperesek által felpereseknek ki nem fizetett s a per tárgyául szolgáló 4480 K. vételárrészlet 1916. december hó 11. napján 2087.68 aranykoronaértéknek felelt meg, alperesek tehát felpereseknek papirkoronában azt az összeget tartoznak megfizetni, amely a fizetés idején ennek az aranykoronaértéknek felel meg. Az aranykorona értékének papirkoronában megállapítására pedig a kir. Kúria a m. kir. pénzügyminiszter által rendeletileg megállapított értékátszámitási aránykulcsot fogadta el, mert azt a m. kir. pénzügyminiszter a szükség által követelt időközökben, a gazdasági forgalom szerint a belföldön kialakuló értékviszonyok alapján hivatalból, s az aranykoronaértékben előirt közterhek fizetése céljából állapítja meg, tehát az aranykorona- és papirkoronaérték viszonyának a megállapítására és az átszámításra megbízható alapul szolgál. (1924. jun. 25. 1544/924.)' 412. Egyetemlegesség. Bsz. 955. §. 465. sz. Az egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, a törvény különös rendelkezéséből, vagy tiltott cselekményből eredhet, hanem keletkezhetik magából a jogügylet természetéből és a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlanságából is. (E. H. 1916. évi május hó 2-án. Rp. VIII. 814/1916.) 413. 1915: XIX. t.-c. 17. §. Bsz. 95. §. A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények, különösen a hadi szállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1915: XIX. t.-c. 17. §-ának harmadik bekezdésében megállapított egyetemleges visszatérítési és kártérítési kötelezettség a 17. §. 1. és 2. bekezdésében említett eladón vagy szállítón kívül az ugyanezen törvény 6. §-a alá eső alszállítót, alvállalkozót, megbízottat, fuvarozót, fuvarozó intézeti alkalmazottat és közbenjárót is terheli. (K. 1918. máj. 11. jun. 1—8. 20. sz. polg. jogegys. dtv.)