Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

211 gáltatott; minthogy a magánjog körében a károsító vétkességének fokozata figyelembe nem jöhet, hanem egyedül a károsultnak sértett vagyoni érdeke irányadó: a tej pasztörizálásából eredt 676 K. 47 f. kárnak megtérítése felperest terhelvén, ezt az összeget az alperes javára megállapítani kellett. (1916. okt. 5. Rp. IX. 3849/916.) 355. Kártérítés valorizált mértékérc irányadó időpont. Az állandó birói gyakorlat szerint, a kár összegszerűségét illetően, a kár elkövetésének, és nem a kereset beadásának időpontja irányadó. (K. 4640 1921. J. K. 1922. 56. 1.) 356. Bsz. 882. §. Ami a valorizálás mérvére irányadó időpontot illeti, az — kártéritési perben — a kártéritésí kötelezettség beálltának időpontjához igazodik. (K. P. IV. 6836 1923. J. K. 1924. 63.) 357. Bsz. 882. §. A kártérítés mérvére csak a kár bekövetkezése idején fennálló viszonyok lehetnek irányadók. A pénz vásárlóerejének csökkenése a kártérítés megállapításánál figyelembe nem jöhet, különösen, ha makacs védekezés és a per szándékos elhúzása meg nem állapítható. (K. 1923. okt. 16. P. VI. 7592 1922. J. K. 1924. 7.) 358. Bsz. 882. §. Jogtalan bányakitermeléssel okozott kár valorízáltatott az 1918. évben történt keresetindítástól, de csak az 1923. évben sikertelenül történt felajánlás időpontjáig. (K. V. 3290 1923. J. K. 1924. 31.) 359. Bsz. 882. §. A felperes az ő hálószobabutorát az alperes bútorkereskedőnek megőrzés végett adta át azzal, hogy azt megkérdezése nélkül el nem adhatja. Alperes a bútort 1919. március 15-én a felperes megkérdezése nélkül 28000 K-ért eladta, s az erről értesített felperes az eladást nem vette tudomásul. Amikor alperes a 28000 K-át 1919. decemberben birói letétbe helyezte, a bútor értéke már 75000 K volt. Felperes 1920. februárban 125000 K. kártérítés iránt keresetet indított, majd azt 500000 K-ára felemelte. A felebbezési bíróság által foganatosított szakértői szemle idejében a bútor értéke már 450000 K. volt. Ebben az összegben az alperes marasztalandó volt, mert az alperes által feíkinált összeg a felkínáláskori értéknél jóval alacsonyabb volt, a felperes tehát a nagyobb károsodást el nem háríthatta. (K. IV. 5455 1922. J. K. 1923 év 7. 1). 360. Bsz. 883. §. A szerződéshez hű fél is köteles a másik felet a nagyobb károsodástól megóvni és a kár csökkentésénél közreműködni, mihelyt kétségtelenné válik előtte, hogy a szerződésszegő fél természetbeni szolgáltatásra irányuló kötelezettségét teljesíteni nem tudja, vagy nem akarja; adott esetben tehát az ő kötelessége a természetbeni illetmények faja, minősége 14*