Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

1(1 a) az 1893. évi IV. t.-c. 10. §-ában emiitett eset, vagyis az az eset, amikor a törvényszerű illetmény leszállítása fegyelmi büntetésképpen mondatik ki; b) a pénzügyminisztérium ügykörére vonatkozóan kiadott, de egye szolgálati ágazatokban, igy épen a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium ügykörében is alkalmazott „Szolgálati Szabályzat" 253. §-ában emiitett eset, vagyis az az eset, amikor az alkalmazott elfogadható ok nélkül vonja el magát a szolgálattól, mely esetben az igazolatlan távollét tartamára az illemények beszüntetendők; c) ugyanezen „Szolgálati Szabályzat" 247. §-ának esete, vagyis az az eset, amikor az alkalmazott egy éven tul terjedő időre kér szabadságot, mely esetben az egy éven tul terjedő időre a szabadság csak ugy engedélyezhető, ha az alkalmazott az államkincstártól nyert javadalmáról lemond. Ezúttal ezek közül az esetek közül a miniszter álláspontja szerint is^ legfeljebb csak a c) pontban emiitett harmadik esetről lehetne szó, úgyde ebben az esetben is az illetmények megvonásának hatálya csak a tényleges szolgálat nélkül töltött egy év lejártával veheti kezdetét. Ezért a panasznak helyet adni és szolgálat nélkül töltött egy év határán belül az 1921. évi április hó 1-től szeptember 28-ig terjedő időre törvényszerű illetményeinek kiadását el kellett rendelni. Egyébként megjegyzi a biróság még a következőket: A fentebb emiitett „Szolgálati Szabályzat" 75., 246—254. §§-ai, a törvényes felhatalmazás alapján kiadott 4.600/M. E. 1906. számú rendelet 27. §-a, —• a panaszossal szemben alkalmazott 1885. évi XI. t.-c. 9. §-a és az 1912. évi LXV. t.-c. 13., 32. §§-ai szerint különbség van a betegség okából a hivatalból távol töltött idő és a szabadságon töltött idő között. A „Szolgálati Szabályzat" 7. §-a szerint a betegség esetét elegendő a hivatalfőnöknél bejelenteni, aki a 253. §. szerint annak igazolását kívánhatja. Az 1912. évi LXV. t.-c. 31. §-a pedig azt a jogot biztosítja a hatóságnak, hogy az alkalmazottnak hivatalból való nyugdijbahelyezését rendelheti el akkor, ha nem forognak ugyan fenn a törvényszakasz a) és b) pontjában emiitett előfeltételek, de az alkalmazott betegség okából egyhuzamban több mint egy éven át tényleges szolgálatot nem teljesített. De ezek a szabályok nem tartalmaznak olyan intézkedést, hogy a hivatalból való távolmaradásra igazolt betegség esetén is szabadságot kell kérni. Igazolt betegség esetén a hatóság engedélye legfeljebb csak akkor szükséges, ha az alkalmazott hivatali székhelyét akarja elhagyni. Ellenben szabadság cimén a hivatalból akkor lehet távol maradni, ha a hatóság ezt kifejezetten engedélyezi. A panaszos az iratokhoz csatolt többrendbeli közhatósági orvosi vizsgálatról szóló jegyzőkönyv és bizonyítvány szerint a tényleges szolgálat nélkül töltött egész idő alatt a hivatali működésével összefüggésben szerzett idegbetegsége miatt állandóan súlyos beteg volt, mely betegsége miatí azután egy év leteltével ideiglenesen nyugalomba is helyeztetett. Panaszosnak ez az igazolt betegeskedése a hivatalától való távollétét igazolja és ennek igazolása mellett panaszos nem is volt volna kötelezhető arra, hogy még külön szabadságot is kérjen távollétének igazolására