Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

178 tekinteni; mint ilyen pedig az 1877: XX. t.-c. 113. §. szerint gyámhatósági jóváhagyás dacára sem kötelezi a felperest. (1917. febr. 7. P. I. 7856/916.) 289. 1877: XX. t.-c. 113. §. A gyámhatóságnak az 1877: XX. t.-c. 113. §-ában szabályozott jóváhagyása nem zárja ki a jóváhagyó jogügylet jogi tartalmának és magánjogi hatályának birói megvizsgálását. Ehhez képest a biróság vizsgálat alá veheti azt a kérdést is, hogy a kiskorú nevében kötött ügyletnél megfelelő-e a visszteher, illetve, hogy a kiskorú szolgáltatásával szemben az ellenszolgáltatás megfelelő-e. Azon kérdés eldöntésében, vájjon a kiskorú szolgáltatása és az ellenszolgáltatás között van-e és milyen aránytalanság, nemcsak a közvetlenül szolgáltatott anyagi érték, hanem minden más érték és olyan érdek is mérlegelendő, amelyet a szerződő felek a szerződéskötéskor figyelembe vettek. K. A jelen esetben nem a gyámhatóság határozata támadtatik meg, hanem arról van szó, hogy a kiskorú felperes nevében a gyám által kötött s a gyámhatóság által jóváhagyott csereszerződést a teljeskoruvá vált felperes azon az alapon, hogy azt gyámja a másik szerződő féllel összejátszva •és a gyámhatóságot félrevezetve, az általa adott értéknek meg nem felelő, aránytalanul kisebb ellenérték mellett, tehát megkárosításával kötötte meg, megtámadhatja-e vagy sem? E részben az az irányadó, hogy egyfelől a magánjogi törvények hatálya alá eső vagyonjogi érdekű jogügyletek és illetve szerződések jogi tartalmának megállapítása, illetve az ily szerződésekből folyólag a szerződő felekre háruló jogoknak és kötelezettségeknek, ezek kölcsönös jogi hatásának az anyagi magánjog szabályai szerint való meghatározása és mérlegelése s ennek eredményeként a szerződés kötelező jogi hatályának elbírálása a törvény gyakorlati alkalmazására hivatott biróság hatáskörébe tartozik és hogy másfelől az állandó birói gyakorlat szerint a gyámhatóságnak az 1877: XX. t.-c. 113. §-ában szabályozott jóváhagyása nem zárja ki a jóváhagyó jogügylet jogi tartalmának és magánjogi hatályának birói megvizsgálását s igy az érdekelt feleknek a gyámügyi törvényben és épen a kötelező jóváhagyás kikérésének tüzetesen felsorolt eseteivel kapcsolatosan és kifejezetten biztosított megtámadási jogát sem. Ezekhez képest a biróság vizsgálat alá veheti azt a kérdést is, hogy a kiskorú nevében kötött ügyletnél megfelelő-e a visszteher, illetve, hogy a kiskorú szolgáltatásával szemben az ellenszolgáltatás megfelelő-e és hogy nem forog-e fenn annak az esete, hogy a kiskorú, illetve képviselője vagy gyámja részben vagy egészben visszteher nélkül szolgáltatott vagy mondott le valamely jogáról? (1921. okt. 12. P. V. 2401/921.) 290. Holttest eltemetése. Annak az elhatározása, hogy valamely elhunyt holtteste hová temettessék el s hogy az eltemetett holttest más helyre vitessék, az elhunythoz a családi kötelékben legközelebb állókra, rendszerint tehát az öröklési kapcsolatban levőkre tartozik. (K. 1921. évi május hó 10. P. I. 371/1921. szám.)